2001./4. - Zétényi Zoltán, az Állami Erdészeti Szolgálat sajtófőnöke: – Mint soproni kötődésű állampolgár és mint erdőmérnök, kétszeresen elfogult vagyok e méltán sikeres rendezvény iránt, de talán éppen ezért, kétszeres fájdalmat okoz nekem minden színvonalat rontó átgondolatlanság vagy hanyagságból eredő, amatőr csetlés-botlás.
– Mondana erre konkrét példát?
– Kezdjük mindjárt a nevével, amit részint az idegen hangzása, részint az irdatlan hosszúsága miatt igen gyakran helytelenül írnak le, még az újságokban is. (A Novum helyett olvastam már Noviumot is.) Azt természetesen megértem, hogy egy nemzetközi hírnévre pályázó rendezvény nem nevezheti magát faipari és erdészeti kiállításnak, de az, hogy egyrészről Ligno Novum, másrészről meg Wood Tech, csak növeli a fejekben a zűrzavart. Ha már idegen nyelvű a cégér, legalább ne legyen kettő is belőle!
– A kettőnek együtt nagyobb reklámja lehet ...
– Ne bosszantson, hiszen éppen az a legnagyobb fájdalmam, hogy a bajai halléfőző ünnepségnek, a szolnoki gulyásfesztiválnak vagy akármelyik nyírségi tökbemutatónak tízszer akkora az országos visszhangja, mint ennek az adott iparágak életében meghatározó jelentőségű szakmai
eseménynek. Erről önálló anyag sem a televíziókban, sem az országos lapokban nem jelent meg - sem a történések előtt, sem a történések után! Ez önmagában is súlyos hiányosság, de ha tekintetbe veszem azt a nemzetközi élvonalat képviselő technikai színvonalat, ami itt végül szakmai belügy maradt, akkor bűnnek nevezni sem túlzás.
Gondoljon csak bele: egyik-másik kiállító egy fél gyárat épített föl! Az esetleges megrendeléseken kívül nem érdemeltek volna meg egy kis hírverést is? A vásárdíjas termékek gazdái például, akiket általában sztárolni szoktak? Összefoglalva: ezekről a hatalmas szakmai erőfeszítésekről és sikerekről mit tudott meg a szélesebb közvélemény, amelyhez eljutni minden piacra dolgozó cégnek elsődleges célja?
– Maradjunk közelebb a földhöz: magát a kiállítást milyennek látta?
– Ott állt a magas műszaki színvonalat képviselő gépek és termékek sokasága - a szűkös színhely rabságában. A zsúfoltság miatt nehezen lehetett tájékozódni, annál is inkább, mert hiányoztak az eligazító táblák. Ráadásul az információs iroda sem állt a helyzet magaslatán - bár többen is álltak a pultok mögött, az eligazító szóra vagy egyéb segítségre olykor sokat kellett várakozni. Az pedig ennél is bosszantóbb volt, hogy a kiállítóknak nem jutott külön parkírozó, aminek következtében több száz méternyit voltak kénytelenek cipekedni.
– Hát, ez a kép bizony sötétre sikeredett...
– Többször is hangsúlyoztam, hogy magas színvonalat képviselő, szakmailag kiemelkedő fontosságú eseményről van szó. Ez persze növeli az elkövetett mulasztások súlyát. Csökkenti viszont, hogy az elmondottak zömét jól tudják maguk a rendezők is. A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kiállítás kinőtte a jelenlegi színhelyet, újat kell keresni. Én pedig bízom abban, hogy az új színhely számos egyéb tekintetben is új perspektívákat nyit majd.