2001. október 5. - Négyéves programot dolgozott ki az ENSZ Szakmai Szervezete A magán- és állami erdők helyzetéről, egészségi állapotáról, gyarapításáról és az erdészetet érintő nemzetközi megállapodásokról beszélgettek az újságírók Holdampf Gyulával, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti Hivatalának elnökhelyettesével, valamint Csóka Péterrel, az Állami Erdészeti Szolgálat főigazgatójával azon a sajtóreggelin, amelyet a napokban rendeztek az Állami Erdészeti Szolgálat székházában
Sok gondot okoz a térségben a tulajdonviszonyok változása, ezek megoldása érdekében hívtak össze erdészeti konferenciát a szlovéniai Bledben, ahol hazánkat Holdampf Gyula képviselte. Elmondta, hogy az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete, a FAO erdészeti bizottsága négyéves képzési programot indít Szlovéniában, Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban és Albániában. A program segíteni kívánja a magánerdő-tulajdonosok és gazdálkodók gazdasági és érdekvédelmi szervezeteinek megalakítását, az állami erdészeti szolgálatok szakembereinek képzését, intézményesített szaktanácsadás megszervezését, valamint a magánerdő-gazdálkodás működőképességét segítő szakmai és gazdasági szabályozás megvalósítását.
A vendéglátók beszámoltak az osztrák-magyar erdészeti munkacsoport Bécsben rendezett XII. üléséről is, amelyen Barátossy Gábor, az FVM Erdészeti Hivatalának elnöke vett részt. A szakmai megbeszéléseken túl megállapodott osztrák kollégáival a közeljövőben sorra kerülő közös programokról. A szakembercserék és szakmai tanulmányutak keretében napirendre kerül többek között a városkörnyéki üdülőerdők kezelése, a nemes-lombos állománygazdálkodása, az erdőleltár, a vízszabályozás és az erdőgazdálkodás kapcsolata, az erdei vadkárok és az EU erdészeti szabályozója. Az osztrák erdészek a magán- és állami erdőgazdálkodók helyzetével is szeretnének megismerkedni.
Ami erdeink egészségi állapotát illeti, a szakemberek derülátók. Igaz, hogy az utóbbi húsz évben sok tekintetben romlást tapasztaltak, de nálunk nem rosszabb a helyzet, mint Európa többi erdejében, sőt egyes területekhez képest (pl. a cseh-lengyel-német határ körzete) kifejezetten jónak mondható.
A vizsgálatok szerint erdeink egészségét elsősorban a másfél évtizede tartó aszály károsítja, de kedvezőtlenül hat a túlszaporított vadállomány is. A sarjaztatással felújított faállomány fogékonyabb a fertőzésekre.
Nemcsak erdészeink célja, de uniós ajánlás is az erdőterület növelése. (1991-2000 között 150 ezer hektár erdő telepítését irányozták elő kormányszinten, az MTA 2050-ig 700 ezer hektár új erdő telepítését javasolja.)
A „többcélú erdőgazdálkodás" - ez a fogalom a magyar erdészektől származik - nemcsak termelési, hanem környezetvédelmi és szociális-üdülési funkciókat is meghatároz, és a magánerdőkre éppúgy vonatkozik, mint az állami tulajdonú erdőkre. (-er)
Olvasóink értékelése: 5 / 5
