A főszerkesztő, Albert Levente (ForestPress fotó)
Az Erdőmérnöki Kar vezetése és oktatói illőnek és fontosnak érezték, hogy írásos emléket állítsanak a kétszáz éves magyar erdészeti felsőoktatásnak és annak történetét Jubileumi Emlékkönyvben, Almanachban is megjelenítsék. Fontosnak érezték, hogy mielőtt a magyar erdészeti felsőoktatása jövője újabb kétszáz évre kristálygömbbe költözik, szellemi arcukat megfürösszék a múlt történéseiben, egy kicsit saját magukat is keresve benne.
Ebbéli törekvésünk eredménye a most bemutatott 1501 oldal terjedelmű, tartalmi megfontolásokból három kötetre tagolt könyv, amelynek I. kötete 311, a II. kötete 419, a III. kötete pedig 771 oldalt számlál.
Az Almanach 1000 példányban készült, utánnyomásra is van lehetőség. 100 példány sorszámozott, a kötetek díszdobozban vannak. További 400 példány díszdobozos, további 500 példány köteteit széles szalag fogja át.
Az Almanach szövegét több száz kép, dokumentum hitelesíti, ill. illusztrálja. Képaláírást csak ott alkalmaztunk, ahol erre feltétlenül szükség volt.
A mű közös alkotás, Szerkesztő Bizottságának elnöke, főszerkesztő: Albert Levente, tagjai (névsor szerint): Bartha Dénes, Faragó Sándor, Führer Ernő, Mastalírné Zádor Márta, Mátyás Csaba, Náhlik András, Ráczné Schneider Ildikó, ifj. Sarkadi Sándor, Solymos Rezső, Szemerey Tamásné, Tompáné Székely Zsófia és Varga Tamás voltak.
Szerzői közössége létszámában is impozáns, 52 személy írta az Almanach fejezeteit.
A szerzők a megjelenés sorrendjében: Faragó Sándor, Náhlik András, Albert Levente, Mastalírné Zádor Márta, Kozák Antal, Kocsó Mihály, Tompáné Székely Zsófia, Varga Tamás, Ráczné Schneider Ildikó, Führer Ernő, Solymos Rezső, Papp György, Rumpf János, Kosztka Miklós, Bartha Dénes, Zilahi József, ifj. Sarkadi Sándor, Szodfridt István, Bidló András, Pájer József, Héjj Botond, Gál János, Veperdi Gábor, H. Temesvári Ágota, Koloszár József, Németh László, Varga Szabolcs, Stark Magdolna, Frank Norbert, Horváth Béla, Krisch Imre, Hargitai László, Szalai József, Somkuti Elemér, Lett Béla, Horváth Jenő, Molnár Sándor, Wesztergom Viktorné, Varga Zsófia, Grátzer Miklós, Szabó Péter, Mátyás Csaba, Sági Éva, Wehofer Valéria, Barta Edit, Márkus István, Facskó Ferenc, Lükő István, Heil Bálint, Kucsara Mihály, Rácz József és Szemerey Tamásné.
A szakirodalmi hivatkozások száma 239.
Az Almanach világos koncepció alapján készült, a szerzők 200 év jelentős eseményeit és megvalósításait, kiemelkedő személyiségeinek szakmai arcélét a történeti fejlődés perspektívájába helyezték, vállalkoztak emberi és gondolati összefüggésrendszerek bemutatására is. A konkrét eseményeket és személyeket azok között a történelmi-társadalmi körülmények között mutatták be, amelyek szerves közegét képezték a mindenkori felsőfokú erdészképzésnek.
A magyar erdészeti felsőoktatás első kétszáz éve páratlanul szép helyszíneken, Selmecbányán és Sopronban zajlott. 1808-tól valamivel több mint száz évig Selmecbánya, 1919-től valamivel kevesebb mint száz éve Sopron az otthona. A könyvből is kirajzolódik, hogy a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia európai rangú, oktatóit és hallgatóit tekintve nyitott, nemzetközi intézmény volt, a felfedezők műhelye, a művelődés egyik központja. A Sopronba költözött Bányászati és Erdészeti Főiskola Selmec „szellemi tűzhelyéből átmentett egy olyan zsarátnokot, amelynek a felélesztésével nemcsak újra, hanem minden eddiginél magasabb lángra is lobbantotta életét” (Majer Antal).
Az Almanachból kiderül, hogy az Akadémia egyik jogutódjaként a soproni Erdőmérnöki Kar az elmúlt századok örökségét a jelen és a jövő viszonyai között őrzi és gyarapítja, garancia erre szakmai elkötelezettsége, tiszta törekvése, oktatóinak közösségi felelősségtudata, hagyományainak tisztelete.
A felsőfokú erdészeti szakoktatás kétszáz éves története tudománytörténet. Megírásakor merítettünk az elődeink által ránk hagyott bőséges szakirodalomból, de ezen túlmenően hazai és külföldi levéltári kutatások alapján új adatokat is közöltünk. Beszámoltunk az utóbbi évtizedek fontosabb eseményeiről, amelyek összefoglalóan, szerkesztett formában még nem jelentek meg. Ezek hiteles rögzítése valósághű tudománytörténeti forrás.
A kötetek tartalmáról
Az I. kötet első része felsőoktatás-történet, amely az erdészeti szakoktatás intézményes kiépítését, szervezeteit, a szakképzés szisztematikai összetételét, az előadások rendszerét, a tárgyak oktatóit, az erdészeti szakművelődés fontosabb eseményeit mutatja be. Ezeken keresztül kirajzolódik a selmecbányai Erdészeti Tanintézet és jogutódjai tudományos és oktatói tevékenységének átfogó története. A 2000-2008 közötti időszak fontosabb történéseit külön fejezetben tárgyaltuk. A kötet második részében a mindenkori intézetek nemzetközi kapcsolatainak, az erdészeti felsőoktatás botanikus kertjeinek, a Központi Könyvtár és Levéltárnak, a selmeci és soproni diákéletnek és a 110 éves szervezett erdészeti kutatásnak a történetét írtuk meg. A Soproni Divízió történetéről külön fejezetben emlékeztünk meg.
Az I. kötet második része szellemi panteon. Érték és érdem szerinti megemlékezés az erdészeti felsőoktatás kiemelkedő tanáregyéniségeiről, akik a selmecbányai és soproni iskolát a tudomány művelésének, gyarapításának és átadásának szellemével töltötték meg. Portré a tanárokról, akik tudták, hogy a tudományos megismerés csodája, a tudományok oktatása az időből örökre kilopott és továbbadott pillanat. Tanárok, akik a szellem erejében éltek és maradandót alkottak mind a fák, mind a fők nyesegetésében. Mára már összezárt fölöttük az örök idő lombkoronája. Ránk hagyományozott szakmai életrajzuk megannyi szellemi névjegy, amely magán hordozza az erdészeti felsőoktatás emberi arcvonásait.
A II. kötet az oktatott és tudományosan művelt diszciplínák története, amelyeken keresztül kirajzolódik az erős műszaki és természettudományos alapokon nyugvó, a biológiai és ökonómiai tudományok széles körét is felölelő multidiszciplináris felsőfokú erdészképzés története. Külön fejezetet szenteltünk az erdészképzésben nagy hagyományokra visszatekintő és kiemelt fontosságú gyakorlati oktatásnak és a testnevelésnek. Bemutattuk az Erdélyben, Csíkszeredában zajló levelező képzést, az egyre nagyobb szerepet betöltő idegen nyelvek, az informatika és a környezet- és természetvédelem oktatását. Az oktatott és művelt diszciplínák történetén át felsejlik egy szakismereteket és műveltséget egyaránt nyújtó képzés története, amely gondolkodó és közösségi felelősségtudattal rendelkező szakembereket nevelt. Nemcsak szaktudományt, hanem értelmiségi magatartást is tanított.
A szerkesztő bizottság törekedett a diszciplínatörténetek egységes szempontok szerinti bemutatására, de tiszteletben tartva a szerzői függetlenséget teret biztosított az egyéni stílus kibontakozásának is.
A III. kötetben adattárakat teszünk közzé. A kötet forráskiadvány, amely eredeti dokumentumok, hallgatói főkönyvek feldolgozása nyomán készült. Bemutatjuk az 1808-2008 között működő intézmények vezetőit. Egy másik adattár az 1808-1879 között beiratkozott hallgatók, és az 1880-2008 között végzett hallgatók nevét és fontosabb adatait tartalmazza. Külön adattárakban ismertetjük a Nyugat-magyarországi Egyetem és jogelőd intézményei Erdőmérnöki Karának tiszteletdiplomásait, a műszaki és egyetemi doktori címet, PhD tudományos fokozatot és habilitált doktor címet szerzettek névsorát. Adattárakat közlünk a Nyugat-magyarországi Egyetem és jogelőd intézményei által alapított és az Erdőmérnöki Kar előterjesztése alapján elnyert megtisztelő címek viselőiről, a kitüntetések birtokosairól. Bemutatjuk a tiszteletbeli doktorokat, az egyetem díszpolgárait, professor emeritusait, címzetes oktatóit és mestertanárait. Közöljük a Nyugat-magyarországi Egyetem és jogelőd intézményeinek Erdőmérnöki Kara által alapított címek és kitüntetések, a Pro Silvicultura, Natura et Venatoria, valamint a Pro Universitate Soproniensi kitüntetés viselőinek adatait. Az egyetemi szintű kitüntetettek között csak azok kaptak helyet, akiket a kitüntetésre az Erdőmérnöki Kar terjesztett elő. A kötetben bemutatjuk akadémikusaink és az MTA doktora címet viselők névsorát és fontosabb adatait is.
Külön adattár tartalmazza a legfontosabb tanterveket a kezdetektől napjainkig, amelyek az oktatás reformjellegű változásainak dokumentumai, és egyben az oktatott tudományterületek bővülését is szemléltetik.
Az 1842 előtti adatok a Selmecbányai Állami Bányászati Levéltárból (Śtatny Ústredný Tatnybansky Archiv) és a bécsi Állami Levéltárból (Österreichisches Staatsarchiv) származnak. Mindkét helyen a selmeci Főkamaragrófi Hivatal fennmaradt iratanyaga volt a forrás.
Köszönetnyilvánítás
Az emlékkönyv az értékek fénykörében fogant. Ennek ellenére nem jelenhetnek meg benne a mindennapok apró, hűséges, láthatatlan erőfeszítéseinek értékei és a mögöttük álló személyek. A szerzőket kötötték a szavakba foglalhatóság határai is. Főhajtás jár mindazoknak, akik a háttérben maradva szolgálták a nemes ügyet, és kimaradtak az emlékkönyvből.
Köszönet mindazoknak, akik az emlékkönyv megjelenését elősegítették. A Nyugat-magyarországi Egyetem rektorának és az Erdőmérnöki Kar dékánjának a szakmai, erkölcsi és anyagi segítségért. Az egyetem rektora 10 millió Ft-tal támogatta a kötet megjelenését, a Kar dékánja ezt 6 millió Ft-tal egészítette ki. A Rektor úr saját keretéből Tompáné Székely Zsófiának számítógépet és nyomtatót, Szemerey Tamásnénak hordozható iratmásolót ajándékozott, hogy selmecbányai és bécsi kutatómunkája során az eredeti dokumentumokról másolatot készíthessen.
A Központi Könyvtár és levéltár külön irodahelyiséget és számítógépet bocsátott Mastalírné Zádor Márta és Ráczné Schneider Ildikó rendelkezésére, hogy ott zavartalanul dolgozhassanak. A könyvtár dolgozói egy emberként álltak az ügy mellé, saját munkájukkal, vagy helyettesítésekkel segítve azt. Köszönet érte.
Köszönet a szerkesztő bizottság tagjainak és a szerzőknek elhivatott munkájukért. Külön köszönet Mastalírné dr. Zádor Márta, ny. könyvtári főigazgatónőnek, dr. Ráczné dr. Schneider Ildikó ny. múzeumi igazgatónőnek, Tompa Zsoltné könyvtári informatikusnak, Szemerey Tamásné dr. tudományos munkatárs, mb. levéltárvezetőnek, Sági Éva doktoranda, levéltárosnak, a Központi Könyvtár és Levéltár minden munkatársának, Varga Tamás múzeumi igazgatónak, Krisch Imrének, az Idegen Nyelvi Központ ny. igazgatójának, a Miskolci Egyetemi Könyvtár és Levéltár főlevéltárosának, Szendi Attila osztályvezetőnek, és könyvtárosának, dr. Lossné Ács Máriának, Ormándiné Baji Judit általános előadónak és az Erdőmérnöki Kar Dékáni Hivatala többi munkatársának, Nagy Józsefné humán-erőforrás gazdálkodási koordinátornak, dr. Kosztkáné Málnás Valéria humán-erőforrás gazdálkodási munkatársnak.
Köszönet az Idegen Nyelvi Központ oktatóinak az előszó és a köszöntők angol fordításáért.
Külön köszönet dr. Szodfridt István professor emeritusnak szakértő észrevételeiért, tanácsaiért, gondos lektori munkájáért.
Köszönet kollegáinknak, akik hasznos tanácsokat adtak, szakértő szemmel, javító szándékkal átolvasták és csiszolták a kötetek szövegét és táblázatait, válogatták a képanyagot, okleveleiket, vagy a birtokukban lévő fényképeket rendelkezésünkre bocsátották.
Köszönet illeti a szombathelyi Yellow Design Grafikai Kft. művészeti igazgatóját, Kassai Ferenc grafikus művészt, egyetemi adjunktust a borítólapok és az emlékkönyv arculatának tervezéséért, a Kft. dolgozóit szakavatott, lelkiismeretes munkájukért. Köszönet a debreceni Kapitális Kft.-nek a gondos nyomdai kivitelezésért.
A Jubileumi Évkönyv utóéletéről.
Minden írásos anyagot megőriztünk, és azokat a levéltárban helyeztük el. Kérem a tisztelt szerzőket és szíves együttműködőket, hogy az esetleg még náluk található kéziratokat szíveskedjenek a rendelkezésünkre bocsátani.
Minden kötet sorsát, legalább élete első szakaszában, nyomon követjük, ezért pontos lajstromozással, külön dokumentumban rögzítjük a tulajdonos nevét és néhány adatát (oktató, hallgató, kutató, erdőmérnök, milyen országba viszi az Almanachot, egyéb),
A könyvet 2009. januárjában benevezzük a „Szép magyar könyv” versenyre, annak tematikailag megfelelőnek tartott területén.
Az Almanach megvásárolható, ára 20.000 Ft. Dolgozóinknak és hallgatóinknak jutányos 9.000 Ft-os áron értékesítjük. A Kar dolgozói és hallgatói ezen az áron egy példányt vásárolhatnak.
Minden kedves vendégünket, akiknek bármilyen szempontból fontos a 200 éves erdészeti felsőoktatás tisztelettel arra kérek, hogy fogadja szívesen és szeretettel az Almanachot. Telítkezzen bőségében, gyönyörködjön esztétikai értékeiben és legyen rá nagyon büszke.
Sopron, 2008. szeptember 10.
Prof. dr. Albert Levente
rektorhelyettes, főszerkesztő