Glattfelder Béla úrnak, európai parlamenti képviselő
Tisztelt Képviselő Úr!
A magyar magánerdő tulajdonosok és gazdálkodók nagy örömmel és egyetértéssel olvasták január 15-i európai parlamenti felszólalását az akác védelmében. Számunkra ez a fafaj nem csupán gazdasági, környezet- és természetvédelmi hasznai miatt fontos, de a magyar vidék „kenyéradó fájaként” sok tízezer erdészettel, mezőgazdasággal foglalkozó család megélhetésének záloga is.
Talán kevesen tudják, de a Magyarországon található akácerdők területe meghaladja az Unió összes tagállamában található akácosok összterületét. A mintegy kétmillió hektár magyar erdőben területi aránya 24 %-os, vagyis jószerivel minden negyedik erdei fánk akác. Az Európába az 1600-as évek elején bekerülő fafajnak a magyarországi, ilyen mértékű elterjedése nem volt véletlen. Ennek egyrészt történelmi okai voltak, nevezetesen, hogy Trianon miatt elvesztettük erdeink 84 %-át és az ország fával történő ellátására nagyléptékű erdősítési programok indultak meg, amelyben kiemelt szerepet kapott az akác. Másrészt az ország termőhelyi adottságai magyarázzák ezt a gyors elterjedést, nevezetesen nagyon sok olyan területtel rendelkeztünk, ahol a mezőgazdasági termelés nem volt gazdaságos, de a szélsőséges termőhelyi viszonyok más fafajjal nem is tették lehetővé az erdősítést, mint az akáccal. Elmondható, hogy erdész elődeink jó döntést hoztak, mikor ezeken a területeken akácosokat hoztak létre, hiszen ez a fafaj azóta igazi magyar fafajjá, ha úgy tetszik hungarikummá vált és az erdészet, a méhészet, a mezőgazdaság és általában az ország gazdasága is rendkívül sokat köszönhet ennek a sokoldalúan felhasználható, értékes fafajnak. Nézzünk erre néhány példát. Az akác viszonylag szerény termőhely igényű, gyenge termőhelyeken is alkalmazható, gyors növekedésű fafaj, ami kiváló faanyagával tűnik ki a többi fafaj közül. Mindemellett méhészeti szempontból legfontosabb fafajunk. Pótolhatatlan talajvédő, szélerózió elleni alkalmazása közismert. A globális felmelegedés, a klímaváltozás miatt szerepe mindjobban felértékelődik, hiszen szárazságtűrése miatt a mind északabbra és a helyvidéken felfelé szoruló őshonos fafajokból álló állományok felújításában egyre inkább csak az akácra számíthatunk.
Nem őshonos volta ellenére az akácnak rendkívül fontos természetvédelmi funkciója is van azon túl, hogy olyan területeken képes erdei ökoszisztémákat létrehozni, ahol ez más fafajjal nem lehetséges. Európa nyugati felében már évtizedekkel ezelőtt rájöttek, hogy a trópusi esőerdők megmentésének kulcsa az lehet, ha helyben megtermelt faanyaggal tudjuk helyettesíteni, kiváltani az onnan kivágott, értékes trópusi keményfa importot. A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy erre jelenleg a legalkalmasabb európai erdei fafaj az akác. Nem véletlen ez, hiszen fájának kedvező fizikai tulajdonságai és rendkívüli tartóssága széleskörű felhasználhatóságot tesz lehetővé. Rugalmassága kitűnő, nyomással szemben nagy szilárdságot mutat, szakítási szilárdsága valamennyi hazai fafajunkat felülmúlja, hajlítás és hasíthatóság tekintetében is a lehető legjobb tulajdonságú fafajaink közé tartozik. Légszárazon a legkeményebb fánk, kiváló a fűtőértéke, a többi fafajjal szemben nyers állapotban is jól ég. Kültéri felhasználásának előnyeit bizonyítja, hogy európai fafajként a legtartósabbnak ismerik el a minősítő szervezetek.
Nem csoda, hogy faanyagának egyik legnagyobb felhasználási területe a mezőgazdaság. Az akácból készült oszlopok, támok, szőlőkarók, árvízvédelmi oszlopok, karámfák és kerítéselemek a legkeresettebbek egész Európában. A földbe kerülő farészek évtizedekig korhadás-mentesek maradnak. Ezzel összefüggésben a faanyagban megkötött légköri szenet egyik leghosszabb ideig tároló fafajról beszélhetünk. Kedvelt kertépítő anyag. Kerti bútorok, rönkjátékok, virágládák, kerti lépcsők, ágyásszegélyek, támfalak készülnek belőle. Az akác parkettaként és bútor-alapanyagként is mind keresettebb.
Mindemellett akácosaink felújítása viszonylag egyszerű, mivel gyökérsarjról jól újul és viszonylag kevésbé költségigényes, mint más fafajok esetében. Az uniós erdőtelepítések elmúlt években megfigyelhető magyarországi visszaesése ebből a szempontból is ráirányítja a közfigyelmet az akácra. Felhasználása ugyanis nemcsak a többször sarjaztatott, rövid vágásfordulójú energiaerdőkben, de a 8-15 éves vágáskorral kezelt, un. „iparifa” ültetvényekben is meghatározó lesz. Megfelelő termőhelyen kiváló természetes alapanyagát tudjuk megtermelni ezekben az ültetvényekben a szőlészeti-, borászati és kertészeti ágazatoknak, amellett, hogy Magyarország alacsony erdősültségét is tovább növelhetjük ezekkel az ültetvényekkel.
Mindezen tulajdonságok miatt válhatott az akác „magyar fafajjá”, ezért keresik és vásárolják Európa-szerte az ebből készült magyar termékeket évi több milliárdos árbevételt és számos munkahelyet teremtve a nemzetgazdaságban. Ha az Európai Parlament és a Tanács rendelete, az idegenhonos özönfajok betelepedésének és elterjedésének a megelőzéséről és fékentartásáról, az akácot is a veszélyt jelentő fajok közé akarja sorolni, akkor az Magyarországra beláthatatlan, teljesíthetetlen és pénzben ki nem fejezhető mértékű kötelezettségeket jelentene. Ez igaz nemcsak Magyarországra, hanem Európa többi akácállományokkal rendelkező országára (Franciaország, Németország, Szlovákia, Románia, Bulgária, stb.) is, ha ezen fafaj terjedését megállító, vagy csökkentő, korlátozó intézkedéseket írna elő számukra a Bizottság. Az akác szaporodásából, biológiájából adódóan ezek a feladatok fizikailag sem lennének teljesíthetők.
Tisztelt Képviselő Úr!
Az eddig leírtak értelmében a magyar magánerdő tulajdonosok közel félmilliós és a magyar magánerdő gazdálkodók 35 ezer fős tábora nevében, az őket képviselő legnagyobb szakmai szövetségként és érdekképviseletként kérjük szíves segítségét, támogatását és hathatós közbenjárását az akác védelmében. Ehhez Szövetségünk minden szakmai, infrastrukturális segítséget, hozzájárulást felajánl. Kérjük, hogy véleményünk eljuthasson az európa parlamenti képviselők és az uniós döntéshozók minél szélesebb köréhez, mert számunkra létkérdés, hogy félremagyarázott, egyoldalú vélemények alapján ne korlátozhassák ennek a rendkívül értékes fafajnak a további alkalmazását.
Budapest, 2014. január 16.
Luzsi József
elnök