Petíció Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr részére
a tervezett a verespataki aranybánya ügyében
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
A romániai Verespatakon folyó aranybánya-beruházás elleni fellépés rendkívül sürgetővé vált. A világ különböző tájain működő környezetvédelmi szervezeteknek az Európa legnagyobb aranybányájának kialakítását célzó fejlesztések ellen tett erőfeszítései ráirányították ugyan a nemzetközi közvélemény figyelmét környezetpusztító beruházásraa verespataki projektre, ugyanakkor a mai napig nem tudták rákényszeríteni az illetékes hatóságokat a kockázatos terv elutasítására. Emellett Románia területén több más olyan bánya is működik jelenleg, amely nem felel meg az Európai Unió szabványainak és nagy kockázatot jelent a magyar élővizekre. Magyarországnak tanulnia kell a 2000. évi „Ttiszai Cciánkatasztrófa” tapasztalataiból; mindent el kell követnie az efféle rövidlátó beruházásokból eredő kockázatok minimalizálása érdekében.
Most azonban, amikor a figyelem Románia jövendő európai uniós tagságából adódó kötelezettségeire irányul, új lehetőség kínálkozik.
Az Európai Unió Tanácsa 2004. december 16-17-én döntést hoz a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalások fejezeteinek, köztük a környezetvédelmi fejezet lezárásáról. A hazai zöld szervezetek korábban márkorábban több alkalommalször kértékfelhívták a magyar kormányt, hogy a verespataki aranybánya, valamint a többi kockázatos romániai bánya ügyét kösse össze Románia Európai Uniós csatlakozásának hogy határozottan lépjen fel annak érdekében, hogy Románia Európai Unióhoz való csatlakozását kössék össze az elfogadhatatlan verespataki beruházás megakadályozásával, illetve a többi, nagy kockázatokkal járó jelenlegi bányászati tevékenység leállításávalkérdésével..
Megragadva az újonnan adódó lehetőséget, ismét felszólítjuk a magyar kormányt, hogy gyakoroljon nyomást Romániára e potenciálisan katasztrofális kimenetelű beruházás leállítása érdekében. Követeljük, hogy a felelős szervek adjanak biztosítékot arra vonatkozóan, hogy a beruházás semmilyen körülmények között nem folytatódhat. Világossá kell tenni, hogy A környezetvédő szervezetek álláspontja szerint Romániának köteleznie kell magát az IPPC direktíva és a hatásvizsgálati eljárás teljes körű átvételére, intézményeinek kiépítésére, melyek teljesítése alól semmilyen felmentést nem kaphat. Ezen intézmények megfelelő működéséről az Európai Unió jelenlegi tagországainak még a tárgyalások lezárása előtt meg kell győződniük. Nem szabad türelmi időt kapnia a régió biztonságát veszélyeztető területeken (IPPC, veszélyes anyagok felszíni vizekbe való kibocsátása) a bányászatban működő meglévő létesítményeire. Garantálnia kell a Seveso II. direktíva teljes körű alkalmazását, szem előtt tartva a direktíva elfogadás alatt álló, a bányászati tevékenységek környezeti hatásainak megelőzését célzó kiegészítését is. Romániának Ugyancsak a belépés pillanatától kezdve alkalmaznia kellene a a bányászati hulladékokra vonatkozó két irányelvet is tekintetében alkalmaznia kell (a hulladék – lerakásáralerakókra vonatkozó irányelvet is, valamint az idei évben elfogadott bányászati hulladék irányelvet).
Mindent el kell követni annak érdekében, hogy Románia kinyilvánítsa, hogy Verespatakon nem épülhet külszíni fejtésű, valamint cianidos technológiát alkalmazó aranybánya!
Ismételten kérjük a Miniszterelnök Urat, hogy az Európai Unió Tanácsának december 16-17-i ülésén ne adja hozzájárulását a Románia EU-csatlakozásához, amíg a fenti követelések be nem épülnek a csatlakozási szerződésbe, és Románia garanciákat nem nyújt arra, hogy a verespataki beruházás nem valósulhat meg.
Románia köztársasági elnökévé a verespataki beruházást nyíltan támogató Traian Basescut választották. Úgy tűnik, semmissé váltak mindazok az ígéretek, amelyeket Ennek érdekében a magyar kormányzatnak egyértelművé kell tenni, hogy a Magyarországot fenyegető kockázatok és a helyi lakosság jogainak súlyos megsértése miatt elfogadhatatlan a bánya külszíni fejtéssel és cianidos technológia alkalmazásával kísért megvalósítása.
Kérjük a Miniszterelnök Urat, hogy az Európai Unió Tanácsának december 16-17-i ülésén ne adja hozzájárulását a Románia EU-csatlakozásához, amíg a fenti követelések be nem épülnek a csatlakozási szerződésbe, és Románia garanciákat nem nyújt arra, hogy a verespataki beruházás nem valósulhat meg.
A beruházásnak a helyi környezetet fenyegető kockázata is óriási, azonban messze átnyúlik Románia és az Európai Unió határain. Magyarországnak tanulnia kell a korábbi tiszai ciánszennyezéses “balesetből”, s mindent el kell követnie az efféle rövidlátó beruházásokból eredő, magyar és román állampolgárokat egyaránt fenyegető kockázatok minimalizálása érdekében. Nincs helye rövidlátásnak, elégedettségnek vagy “türelemnek”, a kockázat túlságosan nagy.
A román elnökválasztás eredményeként a verespataki beruházást legalább szóban ellenzőa beruházást legalább szóban ellenző Adrian Nastase román kormány tett Magyarországnakhelyett az azt nyilvánosan támogató Traian Basescu lesz Románia új köztársasági elnöke. A parlamenti erőviszonyok bonyolultsága miatt ma még nem tudható, hogy az új elnök melyik pártnak ad majd megbízást a kormányalakításra. EEbben a helyzetben különösen fontos, hogy szóbeli ígéretek helyett a következő kormányzatot isvégre kötelező garanciákat kapjunk arra, hogy nem épülhet a térségben külszíni fejtésű, cianidos technológiát alkalmazó aranybánya.
Budapest, 2004. december 15.
BOCS Alapítvány
CSEMETE Egyesület
Csermely Környezetvédelmi Egyesület
Dráva Szövetség
Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület
Fauna Egyesület
Független Ökológiai Központ
GATE Zöld Klub Egyesület
Greenpeace Magyarország
Kerekerdő Alapítvány
Közép-Európa Klub
Lanius Természetvédelmi Egyesület
Magyar Természetvédők Szövetsége
Nimfea Természetvédelmi Egyesület
Somogy Természeti Öröksége Közalapítvány
SZIKE Környezet-és Egészségvédelmi Egyesület
Tudatos Vásárlók Egyesülete
Védegylet
Zöld Akció Egyesület
Zöld Fiatalok
Kolcza Jolán, verespataki születésű miskolci lakos