Néhány héten belül kikelnek a tojásból a rétisas-fiókák. Hazánk legnagyobb ragadozó madara november-decemberben "tatarozza" fészkét és január-februárban már a fészkén ül. A kotlási időszak 40 nap, majd miután kikelnek a fiókák, további 80-90 napot maradnak a fészekben a kirepülésükig. A magyarországi rétisas-állomány több mint a fele Dél-Dunántúl területén él. Olyan vizes élőhelyek mellett telepszik meg, ahol a megfelelő táplálék mellett a fészekrakásra alkalmas öreg erdők is megtalálhatók. Táplálékának jelentős részét a halak teszik ki. Legfontosabb élőhelyei a nagyobb folyóink hullámterei, valamint a Dunántúl erdei halastavas területei. Fokozottan védett, eszmei értéke egymillió forint.
ADATOK:
Hazai állományuk 2008-ban 188 pár volt, ennek több mint a fele, 99 pár, Dél-Dunántúlon él,
a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területén.
A rétisas párok területi megoszlása Dél-Dunántúlon:
Somogy megye: 44 pár
Alsó-Duna-völgy: 17 pár
Baranya megye: 25 pár
Tolna megye: 13 pár
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, valamint a Somogy Természetvédelmi Szervezettel karöltve közös rétisasvédelmi tevékenységet folytat. Az 1987-ben útjára indított program igen szerteágazó tevékenységeket foglal magába: a rétisasok állományfelmérésén, élőhelyének folyamatos ellenőrzésén és védetté nyilvánításán túl, a fészkek feljavításán, a fészkelő- és táplálkozó területek közelében található villamos vezetékek tartóoszlopainak szigetelésén át a sérült madarak gyógyításáig.
A több mint két évtizedes múltra visszatekintő rétisas-védelmi tevékenység eredménye, hogy a magyarországi rétisas-állomány az 1987. évben becsült 25 párról napjainkra közel 200 párra emelkedett. A civil szervezetekkel való sikeres együttműködés révén a program fenntartásához szükséges pénzeszközök előteremtésének lehetősége kedvező, a program társadalmi ismertsége és elfogadottsága is növekszik.