Környezettudatos szemléletváltást sürgettek vezető politikusok a klímacsúcson (MTI)

Széles körű környezettudatos társadalmi szemléletváltásra szólítottak fel a Magyarországi Klímacsúcs elnevezésű konferencia előadói, akik többségükben abban is egyetértettek, hogy le kell számolni a természeti körülményeket figyelmen kívül hagyó, jelenlegi fogyasztásközpontú szemlélettel. Varga Dávid, a múlt hét végi konferenciát szervező Klíma Klub titkára nyitóbeszédében elmondta: a klímacsúcs elnevezésű találkozó célja a figyelem ráirányítása az éghajlatváltozás negatív hatásaira. Az eseménnyel a párbeszéd lehetőségét kínálták fel a társadalom minden rétege, így a vállalati szféra, a lakosság, a tudományos és politikai élet, valamint a civil szervezetek számára - jelezte a szervező.
Sztavrosz Dimasz, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa előadásában elmondta: csak egy világméretű környezetvédelmi megállapodás, vagyis egy "globális zöld New Deal" akadályozhatja meg az éghajlatváltozás káros hatásainak visszafordíthatatlanná válását. Hangsúlyozta: az Európai Unió példa értékű energiapolitikai és éghajlatvédelmi stratégiája szorosan összefügg Brüsszel gazdaságélénkítő célkitűzéseivel is, hiszen a klímavédelmi stratégia egyebek mellett csökkenti az energiafüggőséget, és mintegy 700 ezer új munkahelyet hoz létre a megújuló energia szektorban.
A környezetvédelmi biztos szerint a globális megoldások mellett a lakosságnak is hatalmas szerepe van a klímavédelemben. Az emberek elsősorban hétköznapi szokásaik környezettudatosabbá tételével, és a fogyasztói preferenciáik változtatásával segíthetik az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter aláhúzta: az éghajlati felmelegedés csak valamennyi kormányzati szakpolitika és a tudományos eredmények összehangolt, együttes alkalmazásával állítható meg. A zöldtárca vezetője szerint Magyarország elsősorban az épületek energiahatékonyságának fokozásával, a megújuló energiaforrások növelésével, valamint a káros anyagokat "elnyelő", úgynevezett "klímaerdők" telepítésével tehet a legtöbbet a negatív változások ellen.
Az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások részarányának növelése és az atomerőművi kapacitások növelése adhat megoldást a következő évtizedek energetikai kihívásaira - mondta Molnár Csaba energiaügyi, közlekedési és hírközlési miniszter.
Molnár Csaba szerint az energiafüggőség, az energiahordozók hosszú távon várható ismételt drágulása és a klímavédelem adja az energiaszektor legfontosabb kihívásait.
Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint a mezőgazdasági alaptermelést a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a globalizáció kihívásainak együttes figyelembevételével kell újragondolni. Az agrártárca vezetője álvitának nevezte a bioüzemanyagok körül kialakult diskurzust. Elmondása szerint Magyarország - a helyes arányok betartásával - meg tudja termelni azt a mennyiségű mezőgazdasági alapanyagot, amely az élelmiszerbiztonság veszélyeztetése nélkül képes fedezni az Európai Unió által előírt bioetanol-felhasználást.
A károsanyag-kibocsátás csökkentésének kifizetődővé tétele,valamint a szennyező fizessen elv bevezetése áll az Európai Bizottság tervezett új zöldadózási csomagjának középpontjában - mondta Kovács László, az Európai Bizottság adó- és vámügyi biztosa. Kovács László szerint az adópolitika segítségével a gazdaság valamennyi szegmensét, így a környezetvédelem területét is hatékonyan lehet szabályozni.
A bizottság környezetvédelmi adócsomagja csökkentett adókulcsokat alkalmaz a megújuló energiaforrások felhasználására, ezzel segítve a kibocsátás csökkentését, míg a környezetszennyező megoldásokat magas adóterhek kiszabásával szorítaná vissza - húzta alá a biztos.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke - külföldi elfoglaltságára hivatkozva - nem vett személyesen részt a klímacsúcs megnyitóján. Az esemény fővédnöke levélben köszöntötte a résztvevőket, amelyben a társadalmi igazságosság, a "környezeti és más általános értékek" fontosságát hangsúlyozta a vagyoni jóléttel szemben.
Az eseményen nem képviseltette magát négy ismert magyar civilszervezet. Az Energia Klub, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ) és a WWF Magyarország már korábban jelezte: nem vesznek részt, mert úgy érzik, hogy a konferencián nem biztosított a kiegyensúlyozott párbeszéd lehetősége, mivel a szervezők nem engedélyezték az általuk megjelölt személy felszólalását a plenáris ülésen.