Meglepődve olvastam az Élőlánc Magyarországért erdőtörvénnyel kapcsolatos sajtóközleményét, melyben a tervezet koncepcionális, alapvető hiányosságait rója fel a jogalkotónak. Sajnálom, hogy az „Élőlánc Magyarországért” szervezet
- a 2005. óta folyó törvényalkotási munkához egyetlen egy sornyi szakmai javaslatot sem jutatott el;
- sajtóközleményének készítői valószínűleg sem a hatályos erdőtörvényt, sem a tervezetet nem olvasták el, hiszen akkor tudnák, hogy a „környezetromboló üzemmódot” nem kell megszüntetni, hiszen az üzemmód, mint jogintézmény a természetközeli erdőgazdálkodás érdekében, számos szakmai és civil szervezettel egyeztetve került újonnan a törvénytervezetbe;
- sajtóközleményének készítői szerint a tervezet „meg sem kísérli megfogalmazni a fenntarthatóság érdekében elérendő célokat”, pedig ezt a tervezet 1. § teszi meg mintegy 9 pontban.
sajtóközleményének készítői nem tudják, hogy a körzeti erdőtervezésnél jelenleg is biztosított a helyi közösségek véleménynyilvánítása (bár ezzel a meghívó és a hirdetmény ellenére mind az önkormányzatok mind a civil szervezetek ritkán élnek), de ezt jelenleg sem a törvény, hanem az erdőtervezésről szóló rendelet teszi lehetővé.
Sajnálom, ha bármely civil szervezet hangzatos, de megalapozatlan nyilatkozatokat tesz erdőkkel, erdőtörvénnyel, erdőgazdálkodással kapcsolatban, hiszen ezzel a szakmai munkában résztvevő más civil szervezetek hitelességét is rontja.
Az erdővel nemcsak törvényalkotáskor foglalkozók több okból is várják a 2005. óta készülő új törvényt, hiszen:
- bevezeti a természetességi állapot jogintézményét, előírja, hogy az erdő természetességi állapota nem romolhat az erdőgazdálkodás során;
- korlátozottan forgalomképessé nyilvánítja az állami erdőket, mivel a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak erre vonatkozó előírásokat;
- civil részvétellel létrehozza az Országos Erdő Tanácsot az erdőkkel kapcsolatos széleskörű társadalmi egyeztetések megteremtése érdekében;
- előírja az erdőre vonatkozó erdőgazdálkodási szerződések kötelező, garanciális tartalmi elemeit, pontosítja az erdőgazdálkodói nyilvántartás részletes szabályait, tiszta felelőségi viszonyokat teremt;
- a kisebbségi tulajdonosok és az erdő védelmében bevezeti az erdőfelújítási biztosíték jogintézményét;
definiálja az egységes természetvédelmi rendeltetést;
- bevezeti az üzemmód fogalmát, lehetővé téve a vágásostól eltérő (szálaló, átalakító, faanyagtermelést nem szolgáló) üzemmódok alkalmazásának támogatását, adminisztrációját, ellenőrzését;
- a feleslegesen duplikált engedélyezési eljárások ésszerűsítésével egyszerűsíti az erdőgazdálkodók adminisztrációs terheit, lehetővé teszi, hogy az erdészeti hatóság növelje a terepi ellenőrzések számát, biztosítja a hatósági beavatkozás lehetőségét szükség esetén;
- korlátozza az invazív fafajok alkalmazását erdőtelepítéseknél, erdőfelújításoknál;
szigorítja az erdőgazdálkodás során a szakmai felelősségre vonás szabályait;
- a hatályos törvénynél részletesebben szabályozza az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság tényállásait;
- megteremti az illegális fakitermelés elleni hatékonyabb fellépés eszközrendszerét, bevezeti a faanyag eredetigazolási rendszert, szélesebb ellenőrzési jogokat biztosít az erdészeknek, kialakítja az erdészeti hatóság erdővédelmi szolgálatát.
Természetesen előfordulhat, hogy a benyújtott törvénytervezet egyes helyeken módosításra szorul, ehhez azonban konkrét, szakmailag megalapozott, normaszöveg szintű javaslatok szükségesek. Remélem az Élőlánc Magyarországért a jövőben ilyen javaslatokkal is bekapacsolódik az erdőket érintő jogalkotásba.
Erdészüdvözlettel
Dr. Nagy Dániel
főosztályvezető
FVM Természeti Erőforrások Főosztály