Több mint hetvenmillió hektár erdőt vesztett 15 év alatt a Föld (MTI)

Több mint hetvenmillió hektár erdőt veszített a Föld 1990 és 2005 között - állítja az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO egyik jelentésében. A világ erdeinek állapotával foglalkozó jelentés szerint az erdőirtás legnagyobb részben Dél-Amerikában, Afrikában és a karibi térségben zajlott az időszakban.
A FAO szerint valószínűtlen, hogy az erdőpusztulás a fejlődő országokban csökkenne a közeljövőben, mert a magas élelmiszer- és energiaárak miatt a fakitermelés alternatívát jelent. A fa és a faipari termékek iránti kereslet várhatóan nő a népesség és a jövedelmek növekedésével az ázsiai és csendes-óceáni térségben.
Latin-Amerikában 1990 és 2005 között 64 millió hektár erdő tűnt el, a világ teljes erdőkészletének hét százaléka. Afrikában ugyanezen idő alatt nyolcmillió hektár erdőt pusztítottak ki.
Még megállítható az erdőirtás
Március 16-án az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el Olajos Péter (néppárti) és Csibi Magor (liberális) magyar európai parlamenti képviselők az erdőirtás megállítása és a biodiverzitás csökkentése érdekében készített állásfoglalási indítványát és szóbeli kérdését. Ezzel egy olyan folyamat vette kezdetét, amely végre képes lehet megállítani az Európa-szerte - így Magyarországon is - elharapódzó falopásokat és súlyos természetkárosításokat.
Jelenleg a statisztikák alapján évente közel 13 millió hektár erdő tűnik el. Ez körülbelül Görögország területével egyenlő. Márpedig ahhoz, hogy elérjük a globális felmelegedés 2 Celsius fokra történő korlátozásának célkitűzését, elengedhetetlen az erdőirtásból eredő kibocsátás-növekedés mérséklése. Az erdőirtás a világ széndioxid-kibocsátásának 20 százalékáért felelős, ami több, mint az Európai Unió teljes üvegházhatású gáz kibocsátása.
Emellett, ha az erdőirtás tovább folytatódik, akkor a biodiverzitás jelentős csökkenésére, bizonyos fajok kihalására és velük együtt bizonyos termékek és szolgáltatások eltűnésére kell számítani. "Ha most nem teszünk semmit, akkor az erdőhöz kapcsolódó termékek és szolgáltatások értékében 2050-ig jelentkező veszteség a becslések szerint a világ GDP-jének öt százalékát teszi majd ki. Nem vitás tehát, cselekedni kell!" – áll az indítványban.
A képviselők által benyújtott javaslatcsomag az ellenőrzés szigorítását és egy hatékony büntetőrendszer kialakítását célozzák, elsősorban az Európai Unió Bizottsága által akkreditált ellenőrző hatóságok felállítását, melyek képesek elfogulatlanul és függetlenül ellenőrizni az adott ország erdőállományát. Ez a hatóság - ellenőrző funkciója mellett - jogosult lenne bizonyos azonnali intézkedések alkalmazására is. Így például az illegálisan kivágott faanyagok és fatermékek lefoglalására és egyes kereskedelmi tevékenységek felfüggesztésére.
A természetkárosító bűncselekmények szankcióinak megállapítását a kezdeményezés továbbra is a tagállamok hatáskörébe utalná, azt azonban leszögezi, hogy a büntetési tételeknek minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A pénzbüntetés minimumát például az ellopott fa értékének legalább ötszörösében határozza meg, ismételt jogsértés esetén pedig a pénzbüntetésnek fokozatosan kell emelkednie a megszerzett fatermékek értékének legalább nyolcszorosára.
A kezdeményezés továbbá javasolja, hogy súlyos természetkárosítás esetén a tagállamok erélyesen éljenek a fatermékek lefoglalásának, illetve egyes fafajták kereskedelmében az ideiglenes betiltás eszközével is. A javaslat szerint a széndioxid-kibocsátás csökkentéséből származó aukciós bevételek egy részét az erdőirtás megállítására fordítanák. Olajos és Csibi szerint az erdőirtásra adott globális válasz kialakításában az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia, de ehhez nemzeti szinten kell megerősíteni az erdészeti irányítást.