Minden évben március 23-án tartják a meteorológiai világnapot arra emlékezve, hogy az 1873-ban alapított Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként 1950-ben Genfben megalakult Meteorológiai Világszervezet (WMO - a magyar szolgálat ennek is alapító tagja) alapokmánya ezen a napon lépett életbe. Az újkori meteorológia kezdetének 1780-at tekinthetjük, ekkor kezdték összegyűjteni és kiértékelni a rendszeresen működő mintegy 40-45 meteorológiai állomás adatait. A XIX. század közepén felgyorsult a fejlődés, amiben jelentős szerepet játszottak a hadviselés és a hajózás igényei. Az időjárás-előrejelzés tudománya rohamosan fejlődött az utóbbi évtizedekben, ma már a meteorológusok tíz napra előre tudják olyan biztonsággal prognosztizálni az időjárást, mint negyedszázada egy nappal előre.
Az időjárás megfigyelésére először 1853-ban hirdettek meg nemzetközi programot. Az 1873-ban megalakult Nemzetközi Meteorológiai Szervezet társadalmi jellegű volt, az utódaként 1950-ben létrehozott WMO kormányközi testületnek tekinthető, az ENSZ szakosított intézményeinek egyike. A jelenleg több mint 180 tagországot számláló szervezet összekapcsolja a nemzeti szolgálatok tevékenységét (elsősorban a meteorológiában elengedhetetlen adatcserében), koordinálja, támogatja és felügyeli a földi légkör viselkedésével, az éghajlattal és a víz globális eloszlásával kapcsolatos kutatásokat, feladatokat, kiterjedt tájékoztatási tevékenységet folytat, közreműködik az oktatásban és képzésben.
Az idei világnap témája az "Időjárás, klíma és a levegő, amit belélegzünk". A ma már tényként kezelhető globális felmelegedés egyenes következménye a légkörbe felelőtlenül kikerülő óriási mennyiségű üvegházhatású gáznak, a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának. 1860 óta a földi légkör hőmérséklete átlagosan 0,6 Celsius fokkal nőtt, ennek hatására a világóceán szintje 10-20 centiméterrel emelkedett. Számítógépes modellezések kimutatták, hogy ha a felmelegedés ilyen ütemben folytatódik, a tengerek és óceánok vízszintje akár egy méterrel is megemelkedhet az évszázad végére. Ennek óriási földrajzi, gazdasági, illetve társadalmi kihatásai lesznek.
Magyarországon a kiegyezést követően, 1870-ben alakult meg - három fővel - az első önálló nemzeti meteorológiai szervezet, a Magyar Királyi Földdelejességi és Meteorológiai Központi Intézet, a jelenlegi Országos Meteorológiai Szolgálat jogelődje. Kezdeti éveiben elsősorban az állomáshálózat szervezésével, a mérések beindításával és a mérési eredmények éghajlati feldolgozásával foglalkozott. A szervezett időjárási prognózis szolgálat 1888-ben alakult meg az intézet keretei között. A rendszeresen készülő időjárás-előrejelzések alig egy év elteltével, 1889. július 16-án jelentek meg a fővárosi napilapokban. Eleinte magyarul és németül, 1890-től csak magyarul.
Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a világnapi ünnepségen adják át a Schenzl Guidó-díjakat és a Pro Meteorológia kitüntetést.
