A klímaváltozás a vízhiány és az élőlények sokszínűségének elvesztésén keresztül, a világon mindenkit érintenek az erdei életközösségekben keletkező károk. E gondolatokat az Argentínában megrendezésre kerülő Erdészeti Világkongresszus előestéjén fogalmazta meg Jan Heino, az ENSZ FAO főigazgató-helyettese.
Hatékonyabb föld, haszonnövény és haszonállat gazdálkodási gyakorlatra szólította fel a több mint 120 országból október 18-a és 23-a között Buenos Airesbe várt 4500 kongresszusi résztvevőt, kormányküldötteket, a magánszektor képviselőit és a környezetvédő szervezeteket.
A mezőgazdálkodásban és földhasználatban bekövetkezett változások, így az erdőirtások a globális üvegházhatású káros gázkibocsátás egyharmadának kialakulásához járulnak hozzá. Ezeknek az ágazatoknak nagy a potenciális szerepük abban, hogy megfeleljenek az éghajlatváltozással járó kihívásoknak.
Erdészeti világkongresszust 1926 óta hatévente tartanak, a FAO védnöksége alatt a vendéglátó ország kormányáé a rendezés feladata. Az Erdészeti Világkongresszus az erdészeti ágazat kalendáriumában a legjelentősebb találkozó. Emlékezetes, hogy a II. Erdészeti Világkongresszust 1936-ban Magyarországon rendezték, ezzel is elismerve a magyar erdészek szakmai teljesítményeit. Az októberi eseményre nem egészen két hónappal az ENSZ klímaváltozással foglalkozó, koppenhágai konferenciája előtt kerül sor, ahol remélhetőleg, a kiotói megállapodás helyébe az üvegházhatású gázkibocsátást még inkább csökkentő, új egyezmény kovácsolódik majd.
Az ENSZ ügynökségei újra és újra felhívják a figyelmet, milyen életbevágó szerepet töltenek be az erdők a Föld bolygó egészségének állapotában. Az elmúlt hónapban elérte célját az UNEP (az ENSZ környezetvédelmi programja), amely 7 millió fa elültetését szorgalmazó kampányt támogatott, hogy Koppenhágában megállapodásra sarkallja a kormányokat.
A Kínából 2,6 milliárd fa elültetéséről szóló hírekkel, szeptember 22-én mérföldkőhöz érkezett a kampány. A kínai teljesítménnyel együtt 167 ország összesen 7,3 milliárd fát ültetett el.
Az UNEP szerint a faültetés az éghajlatváltozás elleni fellépés leginkább költséghatékony módja. Mivel a fák és az erdők széndioxidot nyelnek el, lényeges szerepet játszanak a klíma szabályozásában. Az erdőirtás ugyanakkor az ember által termelt széndioxid több mint 20 százalékáért felelős, s ezzel az aránnyal felveszi a versenyt a más forrásokból eredő kibocsátással.
Történtek erőfeszítések egy olyan globális testület létrehozására, amely a természeti alapú erőforrások elvesztése és rontása ellen irányuló tevékenységet folytatna.
Naoirobiban, ahol száz ország kormányának képviselői gyűltek össze, igen határozottan támogatták egy kormányközi platform létrehozását, amely Intergovernmental Panel or Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES) néven az élővilág változatosságát, valamint az életközösségek megőrzését szolgálná, s a politikai cselekvés katalizátora lenne, mint amilyen a Nobel Béke-díjas, klímaváltozással foglalkozó IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change).
Ismeretes, hogy ennek a szervezetnek a munkatársa többek között Somogyi Zoltán, Ph.D, az Erdészeti Tudományos Intézet főmunkatársa is.
167 ország összesen 7,3 milliárd fát ültetett el.