Mint Bajnai Gordon miniszterelnök az ülést követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta, olyan megoldás született, amely az unión belüli arányos tehermegosztást sürgető kelet- és közép-európai tagállamok számára is elfogadható volt. Ezek a tagországok magyar vezetéssel léptek fel érdekeik képviseletében, és meggyőzésük érdekében az EU svéd elnöksége a 27-esnél jóval szűkebb körű megbeszélést is tartott pénteken.
A megszületett kompromisszumban konkrét felajánlási összegek nem szerepelnek, de megerősítették az Európai Bizottságnak azt a becslését, hogy a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliárdot közpénzből (nemzeti költségvetésből, illetve külföldi támogatásokból) kell előteremteni. Ugyancsak jelezték a miniszterelnökök, hogy "tudomásul vették" a brüsszeli bizottság azon számítását, miszerint a fejlődő országoknak az első három évben évente 5-7 milliárd eurós gyorstámogatásra lehet szükségük, de jelezték, hogy a végső számról csak a nemzetközi megállapodás megszületése után döntenek.
A finanszírozás kérdése döntő fontosságú a decemberi koppenhágai konferencia sikerének szempontjából, mert a fejlődő országok már értésre adták, hogy addig nem tudnak számszerű vállalásokat tenni, amíg a fejlett térség nem garantálja, hogy segíti őket ebben.
Az unió már korábban vállalta, hogy a jövő évtized végére 30 százalékkal csökkenti teljes szén-dioxid-kibocsátását, ha más nemzetközi szereplők is így tesznek. Koppenhágában ráadásul ennél is hosszabb távon kell már gondolkodni, és az EU álláspontja a környezetvédelmi miniszterek megállapodásának értelmében tartalmazza azt a hosszú távú céljavaslatot is, hogy 2050-re a fejlett országok csoportja 80-95 százalékkal csökkentse a kibocsátást.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozás után úgy fogalmazott: az EU "most már a világ többi részének szemébe nézhet, és elmondhatja, megtette a maga dolgát, és készen áll Koppenhágára".
Az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő reményét fejezte ki, hogy az uniós vállalásokat más nemzetközi szereplők is követik majd. Gordon Brown brit miniszterelnök jelezte, hogy országa külön is lobbizni fog ennek érdekében a többi érintett félnél.
Angela Merkel német kancellár azt is értésre adta, hogy az eddigi nemzetközi tárgyalások fényében az EU-nak nem szabad, hogy túlzott várakozásai legyenek Koppenhágával kapcsolatban. Elsősorban egy politikai keretegyezményre lehet számítani a decemberi tanácskozáson - vélte.
Bajnai Gordon elégedettségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy sikerült elérni: Magyarországra más uniós tagállamokkal együtt ne háruljon aránytalanul nagy teher a jövőben a klímavédelem területén.
Nemzetközi környezetvédelmi szervezetek elégedetlenségüket fejezték ki a források nagyságára vonatkozó uniós döntéssel kapcsolatban. Elismerték viszont, hogy az EU lépést tett a jó irányban a pénteki megállapodással.
A Brüsszelben bejelentett megállapodással véget ért a kormányfők csütörtöki és pénteki tanácskozása.
EU-csúcs - Megállapodtak a fejlődő országok klímavédelmi segítéséről (MTI)
- Főszerkesztő
- Hírek
- Találatok: 535
Brüsszel - Megállapodtak az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői abban, hogy pénzügyi segítséget ajánlanak a fejlődő országoknak a klímaváltozás elleni hosszú távú harcra összpontosító decemberi világtanácskozáson - jelentették be a kormányfői tanácskozás helyszínén, Brüsszelben pénteken.