A tudományos tények alapján kell választ adni a globális kihívásokra (MTI)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Budapest - A globális kihívásokra adott válaszoknak a tudományos tényeken, és nem a politikán, dogmán vagy gazdasági érdekeken kell alapulniuk - emelte ki a Tudomány Világfórumán Julia Marton-Lefevre, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) általános igazgatója.

A biológiai sokféleség, az ökoszisztémák illetve a globális változások jelentette kihívásokra való válaszadással foglalkozó tematikus szekcióban a magyar születésű szakember kifejtette: az emberek sokszor csak a természet gyönyörűségét látják, sérülékenységét nem. A Föld megmentése pedig nem pusztán a szépség és változatosság megőrzését, hanem azoknak a körülményeknek a megóvását jelenti, amelyek lehetővé teszik az emberiség számára, hogy "éljen, túléljen és fejlődjön" - hangsúlyozta annak az IUCN-nek a vezető alakja, amely a héten hozta nyilvánosságra legújabb, az ismert fajok veszélyeztetettségéről szóló, drámai adatokat mutató jelentését.
 A tudomány feladata, hogy választ adjon arra a kérdésre, mit tehetnek a kedvezőtlen folyamatok ellen az emberek. A polgároknak meg kell érteniük, hogy az egyes ökoszisztémák millió és millió módon kapcsolódnak egymáshoz, e kapcsolatok egyes összefüggéseit még mindig nem sikerült felfedni, pedig a biológiai sokféleség a természet alapja - hívta fel a figyelmet Julia Marton-Lefevre. Hozzátette: ez jelenti az "infrastruktúrát", amely mindennek az alapja ezen a bolygón - beleértve a társadalmat, a gazdaságot és a kultúrát.
Az ENSZ a biodiverzitás évének nyilvánította a jövő évet, az embereknek cselekedniük kell - hangsúlyozta a szakember. A biológiai sokféleségről szóló ENSZ-év nem sokkal a koppenhágai klímavédelmi csúcs után veszi kezdetét - emlékeztetett Marton-Lefevre. 
A Földön túl sok állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye. A kétéltűek harmada, az emlősök negyede, a madarak 12 százaléka tűnhet el örökre. Újabb és újabb erdők, illetve más természetes élőhelyek semmisülnek meg. A változások befolyásolják életünk, ivóvizünk és ételeink minőségét - hangzott el.
 "Szegény vagy gazdag, Nyugat vagy Kelet, fiatal vagy öreg, tudós vagy művész - nem számít. Mindannyian teljesen a természetre vagyunk utalva" - mutatott rá Julia Marton-Lefevre. A tudomány már régóta kulcsszerepet játszik a közösségek életében végbemenő változások előremozdításában és támogatásában - fűzte hozzá. "A döntéshozatalnak a tényeken és nem a politikán vagy dogmákon kell alapulnia. Éppen ezért a tudomány és a politika alakítói, illetve a politika minden szférája közötti kölcsönhatás nagyon fontos" - fogalmazott az IUCN igazgatója. A svájci székhelyű szervezet egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy megteremtse a párbeszédet a tudomány és a politika között. A tudomány feladata a jelen korban nem kisebb, mint hogy a viták középpontjában foglaljon helyet, és előremozdítsa a problémák megoldását - mondta Marton-Lefevre.
Az IUCN tettre készen várja a jövőt, ennek bizonyítására az igazgatónő beszámolt arról a kezdeményezésről, amelynek keretében az éghajlatváltozás ellen küzdő kormányközi panelhez hasonló szervezet jönne létre a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvására. 
Ezt a bolygót hagyjuk az ifjabb generációk számára, és eddig nem végeztünk valami jó munkát - hangoztatta Julia Marton-Lefevre. Pietsch Judit


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.