Ramsari területté, azaz nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé minősítették a Fertőt (ForestPress)

Csillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
A Ramsari Egyezmény titkársága határon átnyúló ramsari területté, azaz nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyé minősítette az osztrák Fertő-Fertőzug illetve a magyar Fertő és Nyirkai-Hany ramsari területeket.

Ennek kapcsán csütörtök délután Eisenstadtban Dr. Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára és Werner Falb-Meixner, Burgenland tartomány természet- és környezetvédelmi tanácsosa közös nyilatkozatot írt alá az új, határon átnyúló ramsari területen folytatott együttműködésről.

„Magyarország és Ausztria közös célja, hogy a Fertő és a Hanság páratlan természeti és kulturális örökségét a régióban élő lakossággal, a régióban működő gazdálkodókkal, vállalkozásokkal együtt megőrizze, gyarapítsa, a jelen és a jövő nemzedékek megelégedésére. Az első osztrák-magyar határon átnyúló ramsari terület kijelölése  egyrészt a meglévő, már számos területen intézményesített együttműködést ismeri el még magasabb, nemzetközi szinten, másrészt további teret nyit a kapcsolatrendszer szélesítésére a vizes élőhelyek összehangolt természetvédelmi kezelése és a Ramsari Egyezmény szellemében történő bölcs hasznosítása terén.” –hangsúlyozta Dr. Kling István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára, amikor közös szándéknyilatkozatot írt alá Burgenland tartomány természet- és környezetvédelmi tanácsosával az új, határon átnyúló nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyen folytatott együttműködésről.

Magyarország 1979. augusztus 11-én csatlakozott a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, az iráni Ramsarban 1971-ben elfogadott egyezményhez. A csatlakozás óta Magyarországnak 28 területet sikerült felvetetnie a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, amelyek együttesen az ország több, mint 2%-át fedik le. A Fertő magyarországi területét 1989-ben jelölték ki, mint a Kárpát-medence legnagyobb szikes vízterét. A valaha több, mint 50 ezer km2-t kitevő, a Fertővel egykor összefüggő vízrajzi egységet képező hansági mocsárvilág - a 18. században megkezdett és több mint száz éven át tartó lecsapolások eredményeként - szinte teljesen megszűnt. Így nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyet csak az élőhely-rekonstrukciós munkálatok után, 2006-ban lehetett kihirdetni a Nyirkai-Hany területén.

A magyarországi ramsari területek megőrzésére jogszabályi garanciát jelent, hogy többségük országos védelmet élvez, hazánk 2004-es uniós csatlakozásakor pedig kivétel nélkül minden magyarországi ramsari terület beépült az Európai Uniós védelmet biztosító Natura 2000 hálózatba. A Fertő és a Hanság mind a madárvédelmi, mind az élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölt területek közé bekerült.

A Fertő magyarországi részét 1979-ben bioszféra rezervátummá, 2001-ben pedig a kulturális világörökség részévé nyilvánították. A világörökségi címet a Fertői táj egésze kapta, így Ausztria és Magyarország közösen gondoskodik a kulturális örökség, az ember és természet harmonikus együttélése által formált táj megőrzéséről és fejlesztéséről, a turisták és a helyi lakosok tudatosságának emeléséről, továbbá a világörökség védelméhez kapcsolódó kezelési tervek és programok kidolgozásáról. A Nyirkai-Hany ramsari területet magában foglaló Hanságban több mint 20 ezer hektáron Magas Természeti Érzékenységű Terület kijelölésével, és az ott megpályázható agrár-környezetvédelmi célprogramok kiírásával segíti a kormányzat a gazdálkodókat a fenntartható gazdálkodás megvalósításában.

Mindkét terület, a Fertő is és a Nyirkai-Hany is része a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak, amelynek igazgatósága állandó kapcsolatban áll osztrák partnereivel, így közösen hajtják végre a környezeti nevelési, bemutatási, monitorozási feladatokat.

„Azt javaslom, hogy a teljes Fertő-régió határon átnyúló bioszféra rezervátummá fejlesztésének kérdését tűzzük napirendre a közös Fertő-tavi Nemzeti Park Tanács következő ülésén. Így a ramsari területek vizes élőhelyeihez kapcsolódó szárazföldi ökoszisztémák értékeinek védelme, a természeti erőforrások fenntartható használata, azaz az "Ember és bioszféra" program kiteljesedhet az egész régióban.” – mondta Dr. Kling István államtitkár.

Az államtitkár ennek kapcsán arról is tájékoztatott, hogy a közelmúltban magyar-horvát szándéknyilatkozat született Magyarország első határon átnyúló Mura-Dráva-Duna térségi bioszféra-rezervátumának létrehozására. Magyarország arra kéri Ausztriát, csatlakozzon a bioszféra-rezervátum ötoldalúra bővítéséhez, illetve ugyanezzel a kéréssel fordul Szlovénia felé is.


© 2024 Forestpress. All Rights Reserved.