Nyilatkozatuk eredeti szövegét annak ellenére "felvizezték", hogy Brazília előzőleg ígéretet tett saját kibocsátásának jelentős visszaszorítására a következő évtizedben.
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozóján történt visszalépés tovább csökkenti a reményt, hogy az ENSZ decemberi klímacsúcsa olyan, jogilag kötelező keretet teremt, amelynek révén megelőzhető lenne, hogy a globális felmelegedés katasztrófákkal fenyegető mértéket öltsön.
A közös nyilatkozat 1990-es szinthez képest 50 százalékos csökkentést tartalmazó tervezete szombat estére már csak azt a változatot tartalmazta, miszerint a kibocsátást - az elkövetkező évekre korlátozott tetőzése után - "lényegesen csökkenteni kell 2050-re, annak elismerésével, hogy a tetőzéshez szükséges időkeret hosszabb lesz a fejlődő gazdaságokban".
Ha az "igen ellentmondásos" 50 százalékos csökkentés a nyilatkozatban marad, "az a tárgyalások megszakításához vezethetett volna" - jelentette ki újságírók előtt a kínai külügyminisztérium illetékese, akinek országát az üvegházhatást okozó gázok két legnagyobb kibocsátója közé sorolják a szintén az APEC-hez tartozó Egyesült Államokkal együtt.
A fejlődő államok a gazdag országokat tartják felelősnek az emberiség jelenlegi károsanyag-kibocsátásának nagyobbik részéért, s azt hangoztatják, hogy rájuk hárul a felelősség, hogy elsőként jelentős csökkentéseket hajtsanak végre. Néhányan közülük attól tartanak, hogy ha nagyravágyó kötelezettségeket vállalnak, az megfojtja gazdaságuk növekedését, és megakadályozza a gazdagabb országokhoz való felzárkózásukat.
Brazília pénteken mégis ígéretet tett arra, hogy károsanyag-kibocsátását 2020-ig az 1990-es szintre szorítja vissza, ami akár 20 százalékos csökkenést is jelenthet a Latin-Amerikában legerősebb brazil gazdaság által 2005-ben kibocsátott 2,1 millió tonna üvegházhatást okozó gázhoz képest.
A brazil kormány elhatározását azonnal üdvözölte az Európai Unió.
A 21 országot tömörítő APEC csúcstalálkozójának napirendjén a klímavédelem mellett a világméretű gazdasági válságból való kilábalás és a kereskedelem liberalizációjának témája is szerepel.
Ezzel kapcsolatban Barack Obama amerikai elnök szombaton előrevetítette egy széles körű ázsiai-csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet létrehozásának lehetőségét, bejelentve, hogy az Egyesült Államok csatlakozni szándékozik a Chile, Új-Zéland, Szingapúr és Brunei által már megalapított Transz-csendes-óceáni Partnerséghez (TPC). A hír, amelyet Obama még Szingapúrba utazása előtt, Tokióban jelentett be, tapsot váltott ki a szingapúri csúcson.
Obama lépése egybecseng azokkal a felhívásokkal, amelyek szerint a globális válság leküzdéséhez inkább a szabadkereskedelem bővítésére van szükség mint protekcionista intézkedésekre.
A tanácskozás szombati megnyitásakor felszólaló állam- és kormányfők közül Felipe Calderón mexikói elnök is azt hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi protekcionizmus komoly fenyegetést jelent a globális válságból való kilábalásra. Egyben bírálta, hogy az országával szomszédos Egyesült Államokban is ilyen, a szabadkereskedelemmel gyökeresen ellentétes tendenciák mutatkoznak. Dmitrij Medvegyev orosz elnök szintén a kereskedelmet akadályozó korlátok lebontását szorgalmazta.
Az APEC ausztrál kezdeményezésre jött létre még 1989-ben. Célja a szabadkereskedelem előmozdítása. A résztvevő országok együttesen a világ lakosságának több mint 40 százalékát, illetve a Föld teljes össztermékének 54, s kereskedelmének 43 százalékát adják.
Az APEC vezetői nem ígérik a széndioxid-kibocsátás megfelezését (MTI/Reuters/AP)
- Főszerkesztő
- Hírek
- Találatok: 458
Szingapúr - Az ázsiai és csendes-óceáni országok vezetői szombati találkozójukon eltávolodtak attól a javaslattól, hogy 2050-ig felére csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.