Christian Andreas Doppler (Keresztneve egyes forrásokban Keresztély András)1803. november 29-én született Salzburgban, negyedik gyermekként. Apja a bécsi Művészeti Akadémián a híres osztrák szobrász, Johann Hagenauer (1732-1810) tanítványa volt. Művészi munkáit Augsburgban, Landshutban, Münchenben és Passauban valósította meg. Miután Christian a kőfaragáshoz testileg gyenge volt, apja különböző iskolákba küldte, ahol korán kitűnt zsenialitása, a matematika iránti érdeklődése. 1822-25 között a bécsi Polytechnischen Institut (a mai bécsi Műszaki Egyetem jogelődje) hallgatója volt, majd a bécsi egyetemen francia, olasz és angol nyelvi tanulmányokat folytatott, pszichológiát, matematikát, fizikát és számvitelt hallgatott.
1829-1832 között a bécsi műegyetemen volt tanársegéd; itt kezdte meg tudományos tevékenységét. 1832-ben elvesztette tanári állását és az akkori osztrák-magyar határ menti Bruck an der Leitha településen egy fonodában könyvelőként dolgozott, de e munkáért nem lelkesedett, inkább a tudomány érdekelte. Miután tanári állásra nem kapott ajánlatot, elhatározta, hogy kivándorol Amerikába. Már majdnem útnak indult, amikor két ajánlatot is kapott, Bern és Prága közül az utóbbit választotta és 1835-től a prágai reáliskola matematika tanára lett.
1836-ban nősült, felesége egy salzburgi aranyműves lánya, Mathilde Sturm. Öt gyermekük született, akik Bécsben és Prágában nőttek fel.
1837-től Prágában, a Műszaki Tanintézet (Technische Institute, a mai prágai Műszaki Egyetem elődje) tanára, ahol 1841-ben a matematika és a gyakorlati geometria professzorává nevezték ki. Ugyanebben az évben a Cseh Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották.
Első dolgozatai matematikai tárgyúak voltak. Matematikusként a lánctörtekkel, analitikus geometriával és az euklideszi párhuzamossági posztulátummal foglalkozott.
1842-ben Prágában közzétette „ Über das farbige Licht der Doppelsterne und einiger anderer Gestirne des Himmels" (A kettőscsillagok színes fényéről és az égbolt más csillagairól) című tanulmányát. Ez tartalmazza a Doppler-effektus első leírását. Christian Doppler 1848-ban az Osztrák Tudományos Akadémia rendes tagja lett.
1847-ben professzori kinevezést nyert a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia matematika-fizika-mechanika tanszékére, bányatanácsosi ranggal, a kor magyarosító szokásának megfelelően Christian helyett Keresztély keresztnévvel.
1849-ben korábbi helyére, a bécsi Műegyetemre tért vissza, ahol a gyakorlati geometria professzora lett. Majd 1850 januárjától a bécsi egyetem újonnan alapított Fizika Intézetének igazgatójává nevezték ki.
Doppler tüdőbetegségben szenvedett, amely már évek óta korlátozta munkájában és amelyről gyanítható, hogy az édesapja porral teli kőfaragó üzemében kezdődött, ahol fiatal korában sokat tartózkodott. 1852. októberében tüdőproblémája miatt arra kényszerült, hogy a Habsburg Birodalomhoz tartozó, enyhe klímájú Velencébe menjen. Ott azonban egészségi állapota tovább romlott és 1853. március 17-én meghalt.
Papp György (Az erdészeti felsőoktatás 200 éve emlékkönyv Selmecbánya 1808 - Sopron 2008. 1. köt. Sopron: NymE Erdőmérnöki Kar, 2008. p. 221-304.)