Klímacsúcs - Nem szabad lemondani egy új megállapodás létrehozásáról (MTI)

Az Európai Unió és így Magyarország is azt fogja képviselni a jövő héten Koppenhágában kezdődő klímakonferencián, hogy nem szabad lemondani egy új, jogilag kötelező nemzetközi egyezmény létrehozásáról, és feladni a célt, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának szabályozását - mondta el Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) környezet- és klímapolitikai szakállamtitkára az MTI-nek pénteken.

Hozzáfűzte: jelenleg ugyanakkor nagyon távol állnak az álláspontok attól, hogy egy új, kötelező érvényű nemzetközi instrumentum jöjjön létre a tárgyalások eredményeképpen.
Faragó Tibor emlékeztetett: a december 7. és 18. között Koppenhágában tartott csúcs egyrészt az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Részes Feleinek Konferenciája (COP) lesz, amelyet immár 15. alkalommal rendeznek meg. Másrészt az ENSZ-egyezményhez 1997-ben csatolt Kiotói Jegyzőkönyv részes felei is üléseznek a dán fővárosban. A szakállamtitkár elmondta, hogy a tanácskozások mellett két ad hoc munkacsoport ülésezik majd, amelyek közül az egyik azzal foglakozik, hogy milyen egyezséggel lehetne felváltani a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyvet.
Ennek kapcsán kiemelte: az a fő kérdés, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv égisze alatt hajlandóak-e a fejlett államok ambiciózus kibocsátás-csökkentést vállalni 2020-ig, valamint hogy ennek megvalósítása érdekében milyen új, jogilag kötelező rendelkezések tudnak hatályba lépni a kibocsátás-csökkentés, a technológia, az adaptáció, és a finanszírozás területén.
A szakállamtitkár szerint a koppenhágai tárgyalások lényege, hogy a leendő, új nemzetközi jogi eszköz legfontosabb pontjairól legyen egy konszenzussal elfogadott politikai megállapodás, amire van is esély. Hozzáfűzte: nem feltétlenül egy dokumentum lesz az eredmény, hanem egy döntés, vagy döntéssorozat. Elmondta: az Európai Unió célja az, hogy a fejlett országok csoportja megállapodjon egy közösen vállalt, mintegy 30 százalékos kibocsátás-csökkentésről. A másik fontos dolog, amiről meg kellene állapodni, hogy a fejlődő államok ennek függvényében vállalják-e, hogy 2020-ig lassuljon kibocsátásuk növekedése.
Elmondta, a már nyilvánosságra került kínai és indiai ajánlatok rendkívül vonzóak, azonban kérdéses, hogy mennyire hajlandóak ezt "regisztráltatni", vagyis hogy ezeket a vállalásokat részévé lehet-e tenni egy jogilag kötelező érvényű dokumentumnak. Hozzáfűzte, hogy azokról a vállalásokról és intézkedésekről, amelyeket akár Magyarország, akár az egyezmény más részes állama tesz, rendszeresen jelenteni kell, és ezeket a nemzetközi közösség ellenőrizheti.
Faragó Tibor hangsúlyozta: fontos szempont az is, hogy a fejlődő országok nemzetközi támogatást is kérnek az általuk vállalt cél - vagyis a kibocsátás növekedésének lassítása - érdekében. Ezért azt is tisztázni kell, hogy a vállalások mely része az, amelyet magától - saját érdekében is - végrehajt egy ország, és mely része az, amit akkor hajt végre, ha jelentős támogatást kap.