Fotók: Greguss László GézaGreguss Pál botanikus, tanszékvezető egyetemi tanár 1889. dec. 31-én született Tornyán.
Az aradi tanítóképzőben, majd a budapesti és a prágai egyetemen végezte tanulmányait. Előbb a csáktornyai, majd a budapesti tanítóképző intézetben tanított. A budapesti tudományegyetemen doktorált 1919-ben, majd ott szerzett magántanári oklevelet 1927-ben. Ezután Szegeden a Tanárképző Főiskolán, majd 1940-től az ottani tudományegyetemen tanított, vezette a Növénytani Tanszéket valamint a Füvészkert igazgatója volt. Éveken át volt az egyetem dékánja, később rektora. Pedagógia munkásságán kívül sokoldalú tudományos tevékenységet folytatott: örökléstannal, növényélettannal, xilotómiával foglalkozott. A világ legnagyobb szaktekintélyei közé tartozott fő kutatási területén a faanatómiában, amelyen keresztül szorosan kapcsolódott az erdész szakmához is. Közép-Európa összes erdei fáinak és cserjéinek részletes szövettanát tárgyaló nagy munkája először az Erdészeti Egyesület támogatásával jelenhetett meg. Szinte az összes élő jelentős fafajtát megvizsgálta, és számtalan fosszíliát dogozott fel. Munkáiban írt a sümegi, hárskúti és úrkúti fenyők maradványairól, az Ajka és Várpalota környékén talált kovásodott lombfákról, valamint az eplényi kréta kori rétegekből származó famaradványokról, új fenyőféleséget ismertetett.
Az 1958-ban megkapott Kossuth díj kitüntetés elnyeréséhez a faanatómia terén végzett tevékenysége is hozzájárult.
Fűvészkertjeink, arborétumaink fejlesztésében, alakításában is jelentős tevékenységet végzett. Európában elsőként mutatta be (Erdő, 1955. január és 1957. július) többek között az addig szakmai körökben kihaltnak vélt és 1941-ben Kínában felfedezett lombhullató mamutfenyőt, a Metasequoia glyptostroboidest. Tudományos kapcsolatai segítségével magcsere útján már 1949-ben hozzá eljutott ritka növény magjait az általa vezetett Szegedi Fűvészkertben sikeresen felnevelte és további szaporításukat is megoldotta erdész kollégákkal is (dr. Barabits Elemér) együttműködve így azok ma arborétumaink, parkjaink díszeivé válthattak.
Számos írását, tanulmányát közölte az Erdészeti Lapok/Erdő szaklap is.
25 éve, 1984-ben hunyt el Szegeden. GLG