Fodor László 1855. január 25.-én született a Nyitra megyei Szakolcán. Középiskolai tanulmányait Szakolcán a gimnáziumban kezdte el, majd Pozsonyban a Királyi katolikus gimnáziumban végezte. 1873-ban érettségizett kitüntetéssel. Budapesten a Műegyetemen kezdte meg felsőfokú tanulmányait, melyeket egy év múlva a bécsi Műegyetemen folytatott. Először mérnöki szakon tanult, majd mennyiségtant és ábrázoló geometriát. Középiskolai tanári oklevelet szerzett az előbbi tárgyakból 1878-ban Bécsben, majd 1883-ban Budapesten.
1878-tól a besztercebányai főgimnázium tanára. Színvonalasan oktatta a rajzoló geometriát, a díszítményes rajzot és a szabadkézi rajzot tanított. Több könyvet írt társszerzővel középiskolások számára.
A kolozsvári egyetemen doktorált matézisből, kísérleti fizikából és elméleti asztronómiából, 1887-ben bölcseleti doktorrá avatták. Legjelentősebb matematikai eredménye ebből az időszakból származik. A körkonoid metszete lappal című cikke a körkonoidfelület síkmetszeteit osztályozza.
1887-től a Bányászati és Erdészeti Akadémia Ábrázoló mértan Tanszék vezetője.
Az Akadémián ábrázoló geometriát és rajzot, grafosztatikát, elemző térmértant, térképrajzot és szabadkézi rajzot tanított. Ábrázoló geometriából tankönyvet írt az Akadémián tanuló diákok számára, egy szilárdságtan témájú tankönyvben a grafostatika részt írta, valamint az ábrákat rajzolta.
Közéleti szereplése igen jelentős. 1904-ben az Akadémia 4 éves Főiskolává alakult, melynek élén a rektor állt. Az 1904-től 1906-ig terjedő időszakban ő lett a Főiskola első rektora. 1906-1908 között prorektor volt. A Főiskola vezetőjeként is küzdött a magas színvonalú oktatás fenntartásáért. Véleménye, mely egyben a tanári testület állásfoglalása is volt, a következő. „A főiskola feladata eszerint: lerakni azt az alapot, mely a későbbi gyakorlati ismereteknek biztos látással való megszerzésére és tudatos fejlesztésére képesít. Minél erősebb, minél szélesebb az alap, annál biztosabb, annál tágabb a rajtanyugvó épület: minél többet képes a tudományos kiképzés a főiskolán nyújtani, annál élesebb lesz a szemünk, tágabb a látókörünk, biztosabb az ítéletünk és termékenyebb az alkotóképességünk.
Más szóval: a tudományos nevelésnek a főiskolán többet kell felölelnie, mint amennyit a későbbi speciális tevékenység megkíván.”
Mint rektor szorgalmazza a Főiskola fejlesztését. Rektorsága idején nyílik meg a főiskolán egy 40 fős könyvtári olvasóterem.
Az 1910/12. tanévekben ismét rektor, majd az ezt követő két évben prorektor.
Selmecbányán társadalmi életében is részt vesz, a Katolikus Egyházközség elnöke, az Atlétikai Klub ügyvezetője, a Pisztolylövészeti Egyesület elnöke.
1919-ben a cseh megszállás miatt a Főiskolával együtt elhagyja Selmecbányát. Ezekben a nehéz időkben is vállalt köztisztséget, a Főiskolai Segélyező Egyesület és a Menzasegélyek és internátus helyeket kiosztó Bizottság elnöke volt. Utolsó tanéve az 1923/24-es tanév volt. 1924. augusztus 17.-én halt meg Sopronban. Budapesten temették el.
Dr. Fodor László a hazai középiskolai és főiskolai ábrázoló geometriai oktatás úttörője, jelentős személyisége volt. Tankönyveit többször, némelyiket 20-szor is kiadták és idegen nyelvre is lefordították. Munkáit nagy didaktikai érzékkel írta meg, nyelvezete tiszta, érthető, a mai olvasó számára is. Magas színvonalon oktatott, nagy tanáregyéniség volt. Ezen kívül jelentős, vezető szerepet játszott az Akadémia, majd a Főiskola közéletében Selmecbányán és Sopronban. H. Temesvári Ágota (Az erdészeti felsőoktatás 200 éve emlékkönyv Selmecbánya 1808 - Sopron 2008. 1. köt. Sopron: NymE Erdőmérnöki Kar, 2008. p. 221-304.)