Miközben a klímatörvényről vitatkoznak a pártok az országgyűlésben, és egymást túllicitálva bizonyítják az éghajlatvédelemhez fűződő elkötelezettségüket, miközben ígéretes tervek fogalmazódnak meg a 2020-as és 2025-es évekre vonatkozóan, a ma konkrét lépései nem láthatók. Mind a négy parlamenti párt egyetért abban, hogy csökkenteni kellene Magyarország olaj és gáz függőségét, növelni az energiahatékonyságot és az alternatív energiatermelést. Ennek ellenére késlekedik a klímatörvény és az alternatív energiatörvény elfogadása, de a nemzetközi Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv koncepciója is hiányos. Ennek keretében, 2015-ig, a Duna és mellékfolyói vízgyűjtőjén jelentősen javítani kellene a környezeti állapotokat, csökkenteni a mezőgazdasági szennyezéseket, és növelni a vizes élőhelyek területét. Az Európai Unió Víz Keretirányelvének is megfelelően, nálunk is növelni kell a vízvisszatartó területek helyreállítását, az árvízvédelmi töltések biztosságossá tételét, - szükség esetén - az árvízvédelmi töltések áthelyezését, megerősítését. E tervek végrehajtásához ellenben tér kell. Főleg a Tisza mentén olyan alacsonyfekvésű területek - a hullámtér és az és az alacsony ártér azon területei -, melyeken a jelenlegi legeltetéses és mezőgazdasági tevékenységet ökológiai és energetikai hasznosítású erdőtelepítéssel kell felváltani. Olyan pénzügyi konstrukciókra lenne szükség, melyek az ott lakókat jövedelemhez juttatja az erdők telepítésében és gondozásában, mindaddig, míg a faállomány el nem éri a vágásérett kort, ill. az erdők életközössége öko-turisztikailag hasznosul.
Magyarországon, a biomassza alapú energiatermelés koncepciója nem eléggé átgondolt. Az élelmiszernek is alkalmas kukorica, repce és gabona alapú, már meglévő és tervezett üzemek, a már megtermelt és eladatlan árufeleslegek értékesítésére bazíroznak, hogy más támogatásokat is megszerezve nyereségessé váljanak. Nem veszik figyelembe, hogy Skandináviában pl. fakéregből állítanak elő gazdaságosan megújuló energiát. Magyarország ellenben csak úgy szabadulhat az olajcsapda szoros öleléséből, úgy enyhítheti az árvízveszélyt, felelhet meg a klímaváltozás elleni harc és az EU előírások nem könnyen teljesíthető követelményeinek, ha olyan munkaalkalmakat is teremtő zöld beruházásokba kezd, melynek előfeltételei azok a területek, melyeken a 21. század követelményeinek is megfelelő ártéri gazdálkodás megvalósítható. Ezért ezeket állami tulajdonú területeket nem szabad eladni, és ott a hagyományos mezőgazdaság elterjesztését ösztönözni.
A Zöld Baloldal nem támogatja a Fidesz földeladó agrárpolitikáját (MTI/OS)
- Főszerkesztő
- Hírek
- Találatok: 694
Azért nem érdemes eladni az állami tulajdonban lévő szántóterületeket, hogy azokat magasabb áron visszavásároljuk - olvasható a Zöld Baloldal elnöksége közleményében.


