Több költségvetési forrást kell biztosítani a zöldenergetikai kutatásokra (MTI/OS)

Éppen ezért meg kell erősíteni a zöldtechnológiai kutatásokra szánt költségvetési forrásokat. A többletforrások előteremtésében fontos szerepet játszhatnak az uniós emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) bevételei.
Az Európai Bizottság stratégiai energiatechnológiai tervéről folytatott európai parlamenti vitához benyújtott írásbeli nyilatkozatában Gyürk András kiemelte, hogy a napenergia, a bioenergia és a hidrogéntechnológia használata üzleti értelemben ma még a legtöbb esetben nem kifizetődő. A néppárti politikus ennek kapcsán utalt az Egyesült Államok energetikai miniszterének egy korábbi nyilatkozatára. Steven Chu szerint Nobel-díj léptékű kutatási sikerekre van szükség annak érdekében, hogy a zöld fejlesztések felvehessék a versenyt a hagyományos, fosszilis technológiákkal.
A képviselő szerint az Európai Bizottság kutatási tervének alapvető szépséghibája, hogy nem tudni, milyen uniós forrásokból valósul meg. "Elnézve a napenergia-kutatásra szükségesnek vélt 16 milliárd eurós, vagy a hidrogéntechnológiával kapcsolatos 5 milliárd eurós becsült költségeket, ez nem lehet mellékes szempont. Egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy a következő hétéves pénzügyi kerettervben az eddigieknél jelentősebb források állnának majd rendelkezésre zöldtechnológiai kutatási célokra" fogalmazott a politikus.
Gyürk András szerint bár a közpénzekből kiutalt támogatások nem pótolhatják a magánbefektetők erőfeszítéseit, az Európai Uniónak és a tagállamoknak ennek ellenére is meg kell erősíteniük a zöldtechnológiai kutatásokra szánt költségvetési forrásokat. Ez Magyarország számára is létfontosságú, hiszen a kutatás-fejlesztésre szánt összegek mértéke csupán a nemzeti össztermék egy százaléka körül mozog. Az uniós emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS) bevételei a fideszes európai parlamenti képviselő meggyőződése szerint biztosíthatják a többletforrások egy részét.