Velence - Fokozta az eróziót a rendkívüli tavaszi időjárás Fejér
megyében, több helyen 3-4 méteres árkok is kialakultak a szántóföldeken,
s a nitrogén fokozott lemosódása miatt megnőtt a talajvíz
szennyeződésének veszélye is - mondta Szabóné Kele Gabriella, a Fejér
Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi
Igazgatóságának igazgatóhelyettese az MTI-nek. A talajtannal foglakozó magyar és külföldi szakemberek többsége egyaránt úgy véli, hogy az erózió következtében a termőtalaj mennyisége az egész világon rohamosan csökken. Erózió Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió hektár földterületet érint, ebből 230 ezer hektár mezőgazdasági földterület Fejér megyében található. A rendkívüli időjárás miatt a humuszos talajréteggel együtt tápanyag és gyomirtószer mosódott le, ami a lejtők alján a növényzet beborítása mellett esetenként a gyomirtószer felhalmozódását is okozhatja - mondta az igazgatóhelyettes. Szabóné Kele Gabriella rámutatott: a tápanyagok - elsősorban a nitrogén - fokozott lemosódása több oldalról is gondot jelent: egyrészt a növényzet számára a tápanyag egy része elérhetetlenné válik, másrészt megnő a talajvíz szennyeződésének veszélye. A trágyatárolási kapacitás sok esetben kevés, így a rendkívüli csapadék miatt az almostrágya tárolóknál nem ritkán elfolyások lépnek fel. A hígtrágya-tárolók megteltek, a vízzel telített talajon pedig nem lehet trágyázni, különösen nem hígtrágyát kijuttatni - magyarázta az igazgatóhelyettes. Az Európai Unió a felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében szigorúan szabályozza a szervestrágyák - úgy az almos-, mint a hígtrágya - felhasználását. A szabályozás abból indul ki, hogy a mezőgazdasági eredetű nitrogén kibocsátás veszélyeztetheti a vizeket, oka lehet a nitrát felhalmozódásnak elsősorban a felszín alatti vizekben. Mivel a tiszta, egészséges ivóvíz biztosítása elsődleges szempont, ezért az országok által meghatározott nitrátérzékeny területekre vonatkozóan korlátozásokat rendelt el az EU a mezőgazdasági termelők, elsősorban az állattartók számára. Kifejtette: a becslések szerint Magyarország mezőgazdasági területének mintegy fele nitrátérzékeny. A monitoring vízvizsgálatok alapján a vizsgált felszín alatti vízminták mintegy 50 százalékában a nitráttartalom csökkenő tendenciát mutat, a szennyezett vizek elsősorban a talajfelszínhez közeli rétegekben vannak.
