Bánáti bazsarózsa
Pécs - Nem támogatják a NATO-lokátor újabb lehetséges helyszínét az MTI által szerdán megkérdezett civil mozgalmak és a pécsi szocialisták sem; a Népszava online előző napi információi szerint a Mecsek déli részén, a Hármashegyen épülhet meg a radar. Sem a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM), sem a Civilek a Zengőért Mozgalom (CZM), sem pedig az Istenkúti Közösségért Egyesület (IKE) nem támogatja, hogy a két korábbi helyszín, a Tubes és a Zengő között, a Hármashegyen épüljön meg a NATO-lokátor. Vicze Csilla, a CMM szóvivőjének reményei szerint az új kormány "nem lép ugyanabba a folyóba", s nem követi el ugyanazokat a hibákat, mint az előző a radar helykiválasztása ügyében. Hozzátette: a Hármashegy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, a NATURA 2000 ökoháló része, amelyre vonatkozóan - építkezés esetén - a Legfelsőbb Bíróság Tubes-ügyben hozott ítélete szerint környezeti hatástanulmányt kell készíteni. Az 1998-ban született Aarhusi Egyezmény szerint - amelyet Magyarország is ratifikált - a lakosságot is tájékoztatni kell, s a véleményét figyelembe kell venni - tette hozzá. Nyilván borítékolható a tiltakozás, mint ahogy komoly társadalmi ellenállás várható többek között a CMM részéről is - jegyezte meg. A szóvivő kitért arra, hogy a lokátor optimális helyszínének megtalálására hivatott Láng-bizottság korábbi, Zengő-jelentése szerint az érintett 18 kilométeres körzeten belül hetven település van, köztük Pécs. Hangsúlyozta: a CMM kéri a Honvédelmi Minisztérium szakembereit, vizsgálják meg a síkvidéki radarelhelyezés lehetőségeit, nem természetvédelmi területen, s távolabb a lakott terültektől. Vicze Csilla azt mondta, hogy légtérvédelmi katonai szakember szerint van ilyen megoldás. Véleménye szerint "a Hármashegyre is drága réskitöltő radarok kellenek". Herbert Tamás, a CZM vezetőjének reményei szerint nem komoly felvetésről van szó. "Korábban kértük, ne védett területen, ne a Mecsek magaslatain, ráadásul a Zengőtől pár kilométerre építsék meg a lokátort. Mindenképpen tisztázni kellene a helyzetet, hogy mennyire megalapozott információkra alapoznak a döntéshozók" - hangsúlyozta Herbert Tamás. Peták Péter, az Istenkúti Közösségért Egyesület társelnöke az MTI-nek úgy fogalmazott: nem érti, miért erőltetik a koncepciót. Mint mondta: tudomása szerint a jelenleg működő radarokkal is biztonságban van a magyar légtér. A civilekhez hasonlóan az MSZP is ellenzi a NATO-lokátor Hármashegyre telepítését. Meixner András, a pécsi szocialisták választmányi elnöke szerint nem kérnek a lokátorból. "Ha nem megfelelő a Tubes, és a Zengő, akkor ez sem. Nem támogatjuk az elképzelést, mindenképpen más megoldást kellene találni" - hangsúlyozta a politikus. Páva Zsoltot (Fidesz-KDNP), Pécs polgármesterét az MTI egyelőre nem tudta elérni, titkársága későbbre ígért tájékoztatást az ügyben. A Honvédelmi Minisztérium is később reagál. A Népszava online információi szerint a Hármashegyen épülhet meg a lokátor. A mecseki NATO-radarnak ez már a harmadik kijelölt helyszíne. A legelső elképzelések szerint a Mecsekben 2004-2005-ben készült volna el a háromdimenziós radar, az akkori tervek szerint még a Zengőn.
A munkálatok megkezdését 2001-re tervezték, az építési engedélyeket az Orbán-kormány idején, 2002. március 21-én kelt kormányhatározat alapján adták ki. A Zengő-beruházás ellen azonban 2003 végétől társadalmi tiltakozás bontakozott ki, egyrészt az ott található különleges természeti értékek (például a veszélyeztetett bánáti bazsarózsa) miatt, másrészt pedig mert az engedélyezési folyamatban a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok szervezeteinek érdemi véleménynyilvánításra nem volt lehetőségük.
A környezetvédelem iránt elkötelezett Sólyom László államfő is személyesen tiltakozott a Zengő-terv ellen. Ennek nyomán a kormány 2004 közepén szakértőkből álló vizsgálóbizottságot alakított, s ennek javaslatára 2005 februárjában úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg. Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő a megvalósításra új tervet, új koncepciót és alternatív lehetőségek feltárását kérte. Végül 2005. november 23-án a Tubes mellett döntöttek.
A NATO 2006 májusában katonai-szakmai szempontból fogadta el a háromdimenziós lokátor tubesi helyszínét. A Honvédelmi Minisztérium által kiadott építési engedélyt Pécs városa azonban megfellebbezte. Tiltó módosító rendeleteket hoztak az építkezés megakadályozására, amelyeket az Alkotmánybíróság utólag alkotmányellenesnek ítélt.
Tavaly év végén a pécsi önkormányzat lezáratta a Tubesre vezető utat, Páva Zsolt polgármester pedig bejelentette: megakadályozzák a hegyre tervezett katonai radarállomás építését.
Végül 2010. március 17-én a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a Tubesre tervezett NATO-radar ügyében a Honvédelmi Minisztérium építési hatósági osztályát.