A nyilvános tárgyalást elnapolta és bizonyítást rendelt el a másodfokon
eljáró Bács-Kiskun Megyei Bíróság a természetkárosítás bűntette miatt 51
ember ellen indított perben. Tegnap a bíróság elutasította a védői indítványokat, amelyekben az első- és a másodrendű vádlottak szabadlábra helyezését kérték.
A megyei bíróság 30 napon belül vár választ a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal erdészeti igazgatóságától, hogy az illetékességi területén engedély nélküli tarvágás után az erdőtelepítés már megtörtént-e, vagy még folyamatban van. A bíróság arra is választ vár: ha a felújítás megtörtént, vagy folyamatban van, az mesterséges úton újratelepítéssel, vagy sarjadzással történt-e. A megyei bíróság a válaszok beérkezése után szakértővel vizsgáltatja meg a bűnügyben érintett területeket.
Endre Istvánné bírói tanácsa az első-és a másodrendű vádlott szabadlábra helyezési kérelmének elutasítását azzal indokolta, hogy nem merült fel új tény, új motívum az elsőfokú ítélet kihirdetése óta. A szabadlábra helyezési kérelem elutasítását a két vádlott tudomásul vette, fellebbezési jogukkal nem kívántak élni.
A Kiskunhalasi Városi Bíróság 2009. november 3-án kihirdetett elsőfokú ítéletében több vádlottat börtönbüntetésre ítélt: az elsőrendű vádlott 8 évet, a másodrendű 7, a harmadrendű 3 évet kapott, mert engedély nélküli tarvágással csaknem kétszáz hektárnyi erdőt vágtak ki. Az indokolás szerint a vádlottak magatartása kimerítette a környezetkárosítás és a természetkárosítás bűntettét, mert a földet, az erdőt mint az élővilág részét károsították meg anyagi haszonszerzés céljából. A tényállás szerint a fakitermeléssel foglalkozó család tagjai - az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott - erdőterületeket vásárolt vagyontalan emberek nevére, majd az adásvételi szerződés megkötése után, még mielőtt az iratok a földhivatalba kerültek volna, kivágták a fákat. A család csaknem kétszáz hektárnyi erdőt vett meg, majd a fákat rövid idő alatt kivágta és értékesítette. A többi vádlottat ők fogadták fel a tarvágás elvégzésére.
Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a vádlottaknak az érintett területre nem volt fakivágási engedélyük. A helyszínre érkező ellenőröknek tulajdonosként az adásvételi szerződésben szereplő embereket jelölték meg, akiket nem lehetett elérni. Tarvágást végeztek a Natura 2000-es, az Európai Unió által kijelölt területen is, amely emberi beavatkozással sem állítható helyre. A törvény ezt a cselekményt 2 évtől 8 évig terjedő börtönnel bünteti.
Az elsőfokú bíróság öt vádlottat felmentett, míg azokat a vádlottakat, akik olyan területen vettek részt a tarvágásban, amelyet nem lehet helyreállítani, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Azokra, akiket korábban - más bűncselekmény miatt - jogerősen felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtottak, letöltendő börtönbüntetést szabott ki a bíróság. A közérdekű munka büntetést kapott vádlottak az ítéletet tudomásul vették, esetükben az ítélet jogerőre emelkedett. Az első- és a másodrendű vádlottat az elsőfokú ítélet kihirdetése után a rendőrök letartóztatták.
Endre Istvánné bejelentette, hogy a másodfokú bíróság október 20-án és 22-én tárgyalja az ügyet.
