Az unió közös agrárpolitikájának (KAP) fenntartása az EU következő,
2013-20 közötti költségvetési időszakában is szükséges - ebben
egyetértettek az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának KAP
albizottsága csütörtöki ülésén résztvevő EP- és országgyűlési
képviselők, valamint a tudományos, a szakmai és az érdekképviseleti
szervezetek szakértői. Morvai Krisztina, a Jobbik Európai Parlamenti (EP) képviselője a KAP fontosságát azzal támasztotta alá, hogy az unióban 13,5 millióan a mezőgazdaságban, további 5 millióan pedig az élelmiszeriparban dolgoznak. Magyarország számára alapvető kérdés, hogy a közeljövőben milyen feltételek között tevékenykedhetnek a hazai gazdálkodók - húzta alá.
Varga Géza (Jobbik), az albizottság elnöke utalt arra, hogy a KAP reformja miatt a magyar álláspont egységes megfogalmazása szükséges. Emlékeztetett arra, hogy az unióban várhatóan az ősz elejére készül el az az összefoglaló anyag, amely a KAP-ról szóló fontosabb elképzeléseket tartalmazza.
Morvai Krisztina aláhúzta: a KAP-nak a továbbiakban is biztosítania kell az élelmiszerellátás biztonságát, a klímaváltozás esetleges hatásainak tompítását, a fenntarthatóságot, a gazdasági, a környezeti és a szociális hatékonyságot, valamint eleget kell tennie a fogyasztói elvárásoknak is. Mindehhez járul még az ia - hívta fel a figyelmet az EP képviselő -, hogy a versenyképesség megtartása mellett a közös agrárpolitikának fokozottan figyelembe kell vennie az emberek igényeit, elvárásait,lehetőségeit, azaz az emberi tényező fontosságát.
Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a KAP átalakítása során várható, hogy csökken majd a közvetlen kifizetések szerepe, és esetlegesen a mezőgazdasági területről forrásokat csoportosítanak át a vidékfejlesztés finanszírozására. Az EU-ban e területen úgynevezett jövedelembiztosítási hálót szeretnének a jövőben kialakítani, ám ennek pontos formája még nem ismert. Magyarország számára kedvező volna, ha a KAP átalakítása során az országok történelmi alapú támogatása valósulna meg. Ez ugyanis egy forráscsökkentés esetén kedvezőbb volna, mint az úgynevezett renacionalizálás, azaz a hiányzó pénzeszközök nemzeti forrásból történő pótlása.
Tanka Endre, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára arról beszélt, hogy a magyar földtulajdoni állapotokat a korábban használt úgynevezett birtokrend alapján volna célszerű rendezni. Ez azt jelentené, hogy egységes szemlélet alapján rendeznék a földtulajdonhoz, a földhasználathoz, a földvédelemhez és a földjogi igazgatáshoz kapcsolódó ügyeket.
A szakmai és érdekképviseleti szervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy a KAP-refom során a magyar érdekeket markánsan kell képviselni, és ahhoz, hogy az unióban mindez képviselhető legyen, intenzív véleménycsere szükséges, az egységes magyar álláspontot kell kimunkálni a közös agrárpolitika jövőjéről.
