A magyar értelmező szótár szerint a mártír valakiért, valamiért sok
áldozatot hozó, sokat szenvedő, elgyötört ember. Ilyen volt erdőmérnök
kollégánk, a Rajk-per egyik fővádlottja, Korondi Béla. A Rajk László és társai elleni perben kötél általi halálra ítélték és kivégezték. Soha nem írtuk még le, hogy emlékét megőrizzük! Ezzel az írással talán mégis pótolhatunk valamit, tisztelgünk emléke előtt! Az Erdészeti és Faipari Egyetem levéltára — hála gondos őreinek — mindent megőrzött az alma mater egykori hallgatóiról is. Innen vettem a következő adatokat – olvasható Az Erdő egykori írásában.„Korondi Dergán Béla György 1914. évi augusztus hó 16-án született Erzsébetvárosban (Kisküküllő).
Az egyetemi dokumentumokban olvasható:
„743—1936/37. szám. A nagyméltóságú m. kir. Belügyminisztérium 82.997/IIa./ 1936. számú rendeletével Dergán Béla családi nevét „Korondira" változtatta át. Sopron, 1937. március 12. Széki János s. k. e. i. dékán. (P. h.)”
Az 1933—34-es tanévre iratkozott be erdőmérnök-hallgatónak. A nagy erdészprofesszori karnál tette le vizsgáit. Az első és második szemeszterben a következő kiváló nevek igazolták eredményes vizsgáit: Walek, Stasney, Vági, Boleman, Fehér, Mihalovits.
Kötelező tárgy volt az első évben, két szemeszterben „A korszerű honvédelem feladatai" című is. Ennek a tárgynak előadói ugyancsak „professzorai" voltak az előadottaknak, függetlenül attól, hogy egyesek később háborús bűnösök lettek. Mások viszont ellenállók. Ezt a tárgyat az első félévben vitéz Grassynál, a második szemeszterben vitéz Helebronthnál hallgatta és jó eredménnyel vizsgázott.
Tanulmányi eredményei változatosak az 1934—35-ös szemeszterekben, a nagy tekintélyű professzoroknál jelesre, jóra és elégségesre vizsgázik. Újabb nagy professzorok nevei mellett (Modrovich, Sébor, Kellé, Fekete, Vendl, azaz Vendel, Solt, Roth, Lesenyi, Krippel) nevelkedik jelessé Korondi hallgató. Utolsó féléve színtiszta jeles, sőt erdőgazdasági politikából Lesenyi professzor kitüntetéssel minősíti. Aztán következik a záradék:
„Hogy az erzsébetvárosi születésű Korondi Béla az erdőmérnöki szakosztályt kötelezően előírt összes tantárgyakból tett vizsgálatok alapján teljesen elvégezte ... stb. hivatalosan bizonyítjuk Sopronban, 1937. évi július 28-án. Széki János e. i. dékán. Lichner József főiskolai titkár. Erkölcsi magaviselete: a szabályoknak teljesen megfelelő."
A levéltári dokumentumok szerint egyetemi évei alatt nem volt semmi különös esemény az életében. A vele kapcsolatos iratanyag mindössze két akta: egy elutasított kedvezménykérelem és a magyarosítási. Évfolyamtársai voltak többek között Farkas Vilmos, Mátyás Vilmos, Party István, Roller Kálmán, Szederjei Ákos. 18-an végeztek 1937-ben.
Lezárult az egyetemi életút.
Korondi (Dergán) Béla neve egy koncepciós perben tűnik fel ismét. Akkor már senki sem tudja, hogy soproni diák, soproni egyetemi hallgató volt, itt végzett erdőmérnök. A vádirat szerint:
„A budapesti államügyészségtől. 1949. áü. 85/166/2. szám. Népbíróságnak A demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűntett és más bűncselekmények miatt, Rajk László és társai elleni bűnügyben, a nyomozás iratait a következő
VÁDIRAT
mellett küldöm meg. Vádat emelek... Korondy Béla ellen, aki 1914. augusztus 16-án, Erzsébetvárosban született, nős Poltáry Edittel. Ludovika Akadémiát végzett, volt rendőrezredes, budapesti lakos, egyrendbeli, az. 1946: VII. te. 1. § (1) bekezdésében meghatározott és folytatólagosan elkövetett, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette ... miatt..."
Azzal vádolták, hogy „A Horthy-fasizmus alatt, mint rendőrszázados szolgált. Pálffy György intézte el igazolását, és őrnagyi rangban becsempészte a demokratikus honvédségbe. Pálffy ezután Rajk László kémszervezetének megerősítése végett Korondyt a Belügyminisztériumnak adta át, ahol Rajk rendőrezredessé neveztette ki. Rajk azt a feladatot adta Korondynak, hogy volt csendőrökből, horthysta katonatisztekből, továbbszolgáló altisztekből és egyéb csőcselékből, olyan — számára megbízható — zászlóaljat szervezzen, mely a köztársaság ellen feltétlenül rendelkezésre álljon."
A bíróság előtt bűnösnek vallotta magát. Mit tehetett mást?! Azt vallotta, hogy a Ludovika Akadémia és a csendőrtiszti tanfolyam elvégzése után, 1939-ben került ki a csendőrségre, mint hadnagy. 1942-ig különböző vidéki beosztásokban, 1942-től pedig Budapesten, az Államvédelmi Központ vezetőhelyettesének segédtisztjeként teljesített szolgálatot. Ez idő alatt a csendőrségnél erős soviniszta politikai felfogás alakult ki benne és megszokta azt, hogy az elöljárótól kapott parancsokat minden különösebb gondolkodás nélkül teljesítse.
Alig elképzelhető, hogy 1937 és 1939 között elvégezte a Ludovika Akadémiát, mert az négyéves volt. A csendőrtiszti tanfolyamot végezhette el. Ezt megerősíti dr. Pankotai Gábor ny. professzor, aki ismerte Korondit és életútját. Szerinte két erdőmérnök került a csendőrséghez, Korondi és Margó Pál.
1942-ben Korondi Béla az Államvédelmi Központban Kudar Lajos csendőr ezredes segédtisztje lett, századosi rangban. Kudar az Államvédelmi Központ helyettes vezetője volt 1942-44. között. Miután ennek a testületnek vezetőjét, Újszászy Istvánt letartóztatták, gyakorlatilag ő lett az Államvédelmi Központ (ÁVK) tényleges vezetője. Korondi tehát mindent tudott, amit Kudar.
A csendőrtiszt Korondi, mint ellenálló
Korondi — aki mindenben segítőtársa és ellenállótársa volt Kudarnak — megszervezte 1944 szeptemberében a Horthy Miklós kormányzó által Moszkvába küldött fegyverszüneti bizottság tagjainak biztonságos útját. Nyerges Pállal együtt Korondi a delegáció tagjait Gácsra, a szlovák határra kísérte, majd fegyverrel biztosította a fegyverszüneti bizottság tagjainak átjutását a határon túlra.
"1944. december 4-én, a Gestapo letartóztatja és vallatja. Pontosan egy hónap múlva, 1945. január negyedikén, sikerül megszöknie, nyilván jól szervezett akcióval. Budapesten bujkál, megint csak pontosan egy hónapig, 1944. február 4-től, március 24-ig, a 320. szovjet hadosztály 801-es ezredével fegyverrel harcol, részt vesz Buda és a Dunántúl felszabadításában. Minderről a Rajk-perben szó sem esik, neve viszont következetesen y-nal szerepel tévesen, de biztosan tudatosan. Ami tény, a felszabadulás után Pálffy György bevonja a demokratikus hadsereg szervezésébe. Őrnagyként segíti Pálffy törekvéseit a demokratikus honvédségben.
1945 augusztusában a katonapolitikai osztályra került, mint a második főcsoport vezetője. 1946 tavaszán a határőrség főparancsnokság 1. b. osztályának vezetője, 1946 novemberében átkerül a Belügyminisztériumba. Mint a karhatalmi alosztály vezetője, megszervezi a karhatalmi alakulatokat. Ezt követően a Belügyminisztérium kiképzési osztályának vezetője lesz, ezredesi rangban.
1949. június 6-án tartóztatták le. A Népbíróság különtanácsa 1949. szeptember 24-én hirdetett ítéletet a Rajk-perben.
„A különtanács Pálffy György és Korondy Béla vádlottak ellen emelt vád tárgyában megállapítja hatáskörének hiányát, s ennek eredményeként nevezettek ügyét elkülönítve, azt az illetékes katonai bíróság elé utasítja. (Bp., 263. §. Te. 111. §.)"
Korondi (Dergán) Bélát 1949. október 15-én, mint a Rajk László és társai elleni per egyik fővádlottját, kötél általi halálra ítélték, és az ítéletet végrehajtották. 1955-ben rehabilitálták.