ForestPress fotók
2010. szeptember 3. – Emlékezetes, hogy a 2010. évet az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Emlékévvé nyilvánította.
Ebben az évben számos, Wagner Károllyal kapcsolatos eseményre kerül sor. Ezek sorában csütörtökön kihelyeztük a Vidékfejlesztési Minisztérium székháza árkádsorában található Wagner Károly mellszobor fölé azokat a tájékoztató táblákat, amelyek egyrészt a kiváló erdészszakember életútjáról adnak információkat, másrészt az emlékév eseményeit sorolják föl.
WAGNER KÁROLY (1830––1879)
A magyar erdészeti szaknyelv megteremtője 1830. október 8-án született Máramaros megyében, Aknasugatagon. 1855-ben végzett a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémián, ahol 1859-ben erdészeti tanárrá nevezték ki. A német nyelvű tanintézet magyar érzelmű hallgatói előtt már ekkor szólt szíve-lelke nagy vágyáról, a magyar erdészeti irodalom, s ennek révén a magyar nyelvű oktatás megteremtéséről.
1862-ben Divald Adolffal közösen elindították az „Erdészeti Lapok” című folyóiratot, amely mindmáig a hazai szakirodalom legfontosabb fóruma. 1868-ban pedig a korábbi célkitűzésük, a német-magyar és a magyar-német erdészeti műszótár kiadása is megvalósult. Ennek segítségével az addig német nyelven folyó erdészeti adminisztrációt magyarrá tudták tenni, szintúgy az erdészeti tudományokat is. Wagner az 1866–67-es tanévben a keszthelyi Georgikon keretében már magyar nyelven oktatta az „Erdészettan”-t. 1867-től pedig az ő révén valósult meg a selmeci akadémia erdészeti részlegének teljes magyarosítása: az oktatás és számonkérés nyelve mindhárom évfolyamon csak ez lehetett. Wagner 1871-től a Pénzügyminisztérium erdészeti osztályát vezette, ahol legfontosabb munkája a később 1879. évi XXXI. tc.-ként bejegyzett erdőtörvény szakmai elő- készítése volt. Közben mind Selmecen, mind Budapesten az Országos Erdészeti Egyesület egyik alapítójaként és vezetőjeként az egyesületi cél – „Tűzzük ki az erdészeti tudományok magyar nyelven való művelésének lobogóját!” –!”–, legkövetkezetesebb és legszorgalmasabb munkása volt. Pályája csúcsán, 1879-ben, Budapesten hirtelen elhunyt. Wagner Károly nevét, emlékét alapítványok és emlékhelyek, s természetesen a ma is használt erdészeti szakkifejezések őrzik.
Országos Erdészeti Egyesület
A Wagner Károly-emlékév Emlékév – 2010 eseményei az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében
A Wagner Károly-emlékév Emlékév felvezetése, bemutatása az Országos Erdészeti Egyesület 2009. évi ünnepi évzáró küldöttközgyűléseÜnnepi Évzáró Küldöttközgyűlése keretében az egyesület Egyesület egykori székházánakSzékházának Erdésztermében, 2009. december 9-én, illetve az azt követő koszorúzáson a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt.
* Emléktábla-avatás a Wagner Károly Erdészeti Szakkönyv- tárnál, majd megemlékezés a Farkasréti temetőben, Wagner Károly sírjánál – 2010. június
* Megemlékezés Kisiblyén (Felvidék) a magyar erdészeti szak- nyelv létrejöttéről – 2010. szeptember
* Wagner Károly-emlékülés és emlékkőemlékkő állítás a Nyugat-magyarországi Egyetem Botanikus Kertjében, Sopronban – 2010. november
* A Wagner Károly-emlékév lezárása az Országos Erdészeti Egyesület 2010. évi ünnepi évzáró küldöttközgyűléseÜnnepi Évzáró Küldöttközgyűlése keretében – 2010. december
* Év közben Wagner Károlyról szóló füzet megjelentetése az Országos Erdészeti Egyesület sorozatában, illetve Wagner Károly az egyesület könyvtárában fellelhető diplomamunkájának lefordítása, előszóval és magyarázó szöveggel ellátott kinyomtatása, nagy erdész elődünk írásos és tárgyi emlékeinek felkutatása.
Országos Erdészeti Egyesület
Wagner Károly Emlékbizottság