MME: meg kell kezdeni a kipusztított élőhelyek helyreállítását (MTI)

2010. október 8. - Azonnal meg kell kezdeni a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint annak a felmérését, hogy a kolontári zagytározóból kijutott lúgos kémhatású folyadék milyen károkat okozott az érintett vizes élőhelyeken. Az egyesület közleménye szerint bár a katasztrófa helyszínéhez közel nincs Natura 2000 terület, a Rábán és a Dunán keresztül a vörösiszap eljuthatott a fokozottan védett természeti területekre.
Az MME szerint külön figyelmet érdemel a Szigetköz, amely kiemelt madárvédelmi terület, s bár szerencsére a madarak nagy része már elvonult, a kétéltűek és a vízhez kötődő gerincesek állománya súlyos veszteséget szenvedhetett.
A közlemény alapján a legtöbb halfaj a pH 9 alatti tartományban képes életben maradni, de például a Natura 2000 jelölőfajok között érzékenyebbek is találhatók. A lúg hatása az élővilágra a Marcal halpusztulásán látszódott leginkább. A folyó, illetve az érintett kisebb vízfolyások ökológiai szempontból teljesen kihaltak. A károk felmérését követően az MME szerint fontos lesz végiggondolni azokat a lépéseket, amelyek a korábbi ökoszisztéma visszaállásához szükségesek.
A közlemény szerint az élőhely rekonstrukciók, a fajok visszatelepedését elősegítő akcióprogramok, illetve a nem őshonos és özönfajok" visszaszorítása mind fontos elemei annak a munkának, amely a következő években várnak a természetvédőkre.
Az MME szerint ez az ökológiai katasztrófa arra a szomorú tényre is felhívja a figyelmet, hogy a természeti, biológiai erőforrások árát a hiányukban, illetve a helyreállításuk költsége alapján tudjuk jelenleg értékelni és ezen változtatni szükséges.
A közlemény szerint a lúgos kémhatás mérséklése mellett fontos figyelmet fordítani arra is, hogy a már semlegesített szennyezőanyagokban ne mobilizálják a jelenleg kötött, kiülepedett formában található ionokat. A kármentesítés során arra is ügyelni kell, hogy a zagyban lévő fémionok, amelyek a - hírek szerint - csak kis mértékben mozdultak el a folyómeder mélyebb rétegei felé, ne terjedhessenek szét.
Az MME szerint sajnos, csak bízhatunk abban, hogy a Duna kellő mértékben képes lesz hígítani a szennyezést és ezzel elkerülhetők a további fajpusztulások. A talajra, vízfolyások medrébe ülepedett zagy hosszú távú hatása ismeretlen, különösen, hogy az összetételéről nincs pontos információ, ezért a visszamaradó szennyeződések levezetését megfelelő elemzéseknek kell megelőzniük - áll a közleményben.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részvétét fejezi ki azok felé, aki elvesztették családtagjaikat, otthonukat, s közölte, aktívan kíván hozzájárulni Magyarország egyik legsúlyosabb ökológiai katasztrófája utáni helyreállításban.