A 2010-es év abiotikus erdőkárainak okozójaként vezető szerepet betöltő, idén igen aktív mediterrán ciklontevékenység nyomán – ld. az Erdészeti Lapok július-augusztusi számának elemező publikációit - sorban dőlnek meg a hazai és a regionális, lokális területi-állomási évszázados csapadékrekordok. A Mátra, a Bakony és a Bükk térségében – Kékestető, Kőris-hegy, Bakonybél és Jávorkút - nagy esély van rá, hogy az eddigi abszolút országos rekord (mintegy 1510 mm) is a múlté legyen. Az Ipoly Erdő Zrt. által működtetett erdészeti meteorológiai mérőhálózat Hellmann rendszerű csapadékmérő állomásairól befutó napi bontású adatok is ezt a helyzetet igazolják Nógrád megyében és Pest megye nyugati felén. A Börzsönyben, illetve a Cserhátban folytatott korábbi meteorológiai mérések elemző összehasonlítása alapján, a területre érvényes abszolút csapadékrekordok majd minden állomáson megdőlni látszanak. A 100-150 éves adatsorok közül éves csapadékmennyiség tekintetében kiemelkedő 1937-es esztendő csapadékértékeit (ekkor mérték az abszolút országos rekordot is Kőszeg-Stájerházaknál) a 2010-es év felülírja majd. A csapadékmérő állomások közül néhány már elérte vagy meghaladta szeptember végére, az eddig csúcstartó 1937-es év értékeit. Érdemes áttekinteni a korábbi mérési eredményeket néhány akkor működő állomásról:
1937
Kőszeg Stájerházak, 1510 mm, országos abszolút rekord
Pest megye – Börzsöny-hegység
- Királyháza: 1258 mm
- Kóspallag-Kisinóci menedékház: 1190 mm
- Bányapuszta: 1138 mm
- Magas-Tax: 1037 mm
- Nagyirtáspuszta: 1004 mm
Nógrád megye
Börzsöny
- Diósjenő: 1153 mm
Cserhát-Karancs-Medves
-Salgótarján, Salgó menedékház: 1059 mm
(Hajósy-Kakas-Kéri: A csapadék havi és évi összegei Magyarországon a mérések kezdetétől 1970-ig. Országos Meteorológiai Szolgálat)
Társaságunk Diósjenői Erdészete által üzemeltetett OMSZ csapadékmérő állomás október elején átlépte a bűvös 1100 mm-t. A következő negyedévben minden bizonnyal megdől majd az eddigi helyi rekord, de a korábban mért börzsönyi abszolút rekordmennyiség is valószínűleg erre a sorsra jut ezen az állomáson. A 10-30 éves átlagadatokat nézve az éves mennyiség duplája esett le ebben az évben, és a tenyészidőszaki csapadékösszegről is ugyanez mondható el. A tetemes csapadékmennyiség persze kedvező is egyben - pl. az éves folyónövedéknek - de az erdészeti munkák szervezését és lebonyolítását, különösen a rendkívül tagolt domborzatú Börzsönyben, meglehetősen nehezíti. Emellett nem elhanyagolható az erdészeti műszaki berendezésekben, infrastruktúrában, műtárgyakban bekövetkező negatív hatások mértéke sem. Nagy László, tudományos főmunkatárs, Ipoly Erdő Zrt.