2010. október 12. - A Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) készülő,
hosszú távú agrár-, vidék- és környezeti stratégia fontos alkotóeleme a
globális klímaváltozás hatásaira adandó magyar válaszok kimunkálása -
mondta az MTI-nek Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca államtitkára
Budapesten a Corvinus Egyetemen, ahol megemlékeztek az Elsivatagosodás
Elleni Küzdelem Világnapjáról. Az eseményt évente rendezik meg a Párizsban 1994-ben megszületett nemzetközi egyezmény óta. Magyarország a megállapodáshoz 1999-ben csatlakozott. Ángyán József hangsúlyozta: Magyarország fontosnak tartotta, hogy a globális hatásokra - amelyek az időjárás szélsőségességében nyilvánultak meg: gyakran egy éven belül kell a szárazság, illetve az intenzív esőzések ellen is fellépni - az országban is megfelelő válaszok szülessenek.
Jelezte azt is, hogy a klímaváltozásra adandó hazai válaszok egy jelentős hányadát már tartalmazza az a Láng István akadémikus nevével fémjelzett program, amely a Változások-Hatások-Válaszok (VAHAVA) néven vált ismertté. Ebben magyar tudósok és kutatók vizsgálták a globális klímaváltozás várható hazai hatásait.
Ángyán professzor kitért arra is, hogy a magyar mezőgazdaság számára az aszályos időszakok sűrűsödése várhatóan gazdálkodási alkalmazkodási kényszerrel jár majd együtt. Ez többek között azt jelenti, hogy nemcsak többet kell öntözni, hanem az eddiginél is több, szárazságot jól tűrő növényfajtát kell alkalmazni a köztermesztésben.
A professzor felhívta arra is a figyelmet, hogy Magyarországra igen nagy vízmennyiség érkezik a környező országokból, ám a mezőgazdaság még azt a vízmennyiséget sem hasznosítja kellő mértékben, amely az országban eleve megtalálható. Az országból ugyanis több víz távozik, mint amennyi ide érkezik. Ezért a magyar vízgazdálkodást is át kell alakítani annak érdekében, hogy a lehető legtöbb vizet hasznosítani lehessen az országban. Elképzelhetőnek mondta, hogy az öntözés után nem kell majd vízdíjat fizetniük a gazdálkodóknak.
