2010. november 4. - Kísérletképpen megkezdődött a korábban vörösiszappal elöntött másfél hektáros terület rekultivációja. A területre kilenc 30 tonnás kamionnal szállítottak javítóanyagot (komposztot, huminsavat), ezt bedolgozták a talajba, majd megkezdődhetett a dugványozás, a jövendő energiaerdő telepítése előtti szaporítóanyag előkészítés - tájékoztatta Németh Tamás, az MTA főtitkára, a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) Tudományos Tanácsa elnöke az MTI-t.
Elmondta: az elsődleges kárelhárítás befejeztével most lehetőség nyílik, hogy a külterületekkel is foglalkozni kezdjenek. "Ez késlekedésnek tűnhet, de olyan kérdésről van szó, amit nem szabad elkapkodni, körülbelül ezer hektáros területtel kell foglalkozni.
Rámutatott arra: az érintett terület szennyezettségében nagy eltérések vannak, attól függően, hogy a földek milyen állapotban voltak, amikor érkezett a vörösiszap. A vetésre előkészített, elsimított területen végigfutott, ott szinte ki sem lehet mutatni, hogy szennyeződés történt. A felszántott területeken a barázdáknak megfelelően vezetődött el a vörösiszap. A legnagyobb gond a növényzettel borított területekkel - kukoricaföldekkel, legelőkkel van. A növények úgy viselkedtek, mint a házak, azaz ellenállást fejtettek ki az érkező áradattal szemben.
A nem szennyeződött, de a környezetüket tekintve érintett területeken talajjavító anyagot - szerves trágyát, komposztot, dudaritot, tőzeget - kell alkalmazni. Az iszapréteggel vékonyan fedett területeken semlegesítő anyagot kell szétszórni és meghatározni a megfelelő eljárást.
A rendelkezésre álló adatok szerint 300-400 hektár alkalmas arra, hogy talajmozgatás nélkül megoldják a helyzetet, további 100-150 hektár igényel fokozott figyelmet. Ötszáz hektáron a vizsgálatok alapján el kell mozdítani egy vékony, maximum 2-10 centiméteres talajréteget. A munkát mindig szakemberek jelenlétében végzik majd, akik pontosan meghatározzák, hogy milyen mélységig jutott a szennyeződés.
"Korábban arra gondoltam, hogy az érintett területek egy része visszahozható a termesztésbe. A talaj és egyéb szempontok alapján megoldható lehetne, lelki okok miatt azonban mégsem, mindig felmerül a kérdés, hogy ki venné meg azt, ami ezen a területen termett" - magyarázta Németh Tamás, hozzátéve, hogy hosszabb távon az energianövények termesztése lehet a biztonságos megoldás.
A gazdák valószínűleg két lehetőség közül választhatnak (ez nem tudományos, hanem kormányzati kérdés) - a károsodott terület helyett egyik megoldásként kérhetnek az állami földalapból egy ugyanakkora területet.
"A környéken ezt biztosítani tudják, bizonyos esetekben ez a megoldás előnyös is lehet, mert egy tagban kapják meg a földet, most ugyanis eléggé szétaprózott a magyar birtokszerkezet. A másik lehetőség, hogy a terület tulajdonosa üzletet lát az energianövények termesztésében, s beszáll a földjével. Mindenkinek magának kell eldöntenie" - mutatott rá az MTA főtitkára.
Németh Tamás kitért arra is, hogy a KKB Tudományos Tanácsa javaslatára konzorcium alakul azokból a nagy tapasztalattal és esetenként szaporítóanyaggal rendelkező cégekből, amelyek képesek megvalósítani itt az energiaültetvények létesítését. A konzorcium tagjai első körben a jelenleg már ajánlatott tett intézmények, a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet, a gödöllői Szent István Egyetem, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem és a Gyöngyösi Főiskola.
"A négy intézmény alakít konzorciumot, ötödikként pedig az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetét is felkérték több évtizedes, sikeres rekultivációs tapasztalattal rendelkező intézetként, de a későbbiekben más cégek is csatlakozhatnak majd" - fogalmazott a KKB Tudományos Tanácsának elnöke.
