2010. november 18. - Az új agrár- és vidékpolitika alappillére a
biodiverzitás - azaz a biológiai sokszínűség - és a génmegőrzés -
hangoztatta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM)
parlamenti államtitkára Budapesten, a "Fenntartás és fejlesztés"
címet viselő szakmai konferencián. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy most készül a vidékfejlesztési tárcánál az új agrár-, vidék- és környezeti stratégia, amelynek vitaanyaga várhatóan januárra készen lesz. Ezt követően a vitaanyagról mintegy kéthónapos nemzeti konzultáció kezdődik. A 10 évre szóló stratégia végleges változata várhatóan március táján kerül a kormány elé.
Ángyán József jelezte: olyan integrált vidékfejlesztési program megvalósítása a cél, amely a természeti erőforrás-gazdálkodás, a mezőgazdaság és a nem mezőgazdasági tevékenységet folytató vidéki vállalkozások együttes tevékenységén keresztül széles rétegeknek nyújt esélyt a felemelkedésre.
Hozzátette: egyúttal a stratégia lehetőséget teremt a természeti értékek, tájak és az élhető környezet fenntartására, a kis településeken élők életminőségének javítására, valamint a vidéki élet vonzerejének helyreállítására.
A professzor kitért arra is, hogy a mezőgazdaság fejlődésének a mostani kormányzat az előző évektől eltérően gyökeresen új irányt kíván szabni, lehetőséget teremtve a kis- és közepes családi vállalkozások fejlődése, fejlesztése számára.
A VM parlamenti államtitkára aláhúzta: csak az a mezőgazdaság lehet sikeres, amely figyelembe veszi a helyi sajátosságokat, alkalmazkodik a táj adottságaihoz, továbbá kihasználja a biológiai sokszínűség lehetőségét is. Ezért szükséges a Magyarországon meglévő mezőgazdasági génállomány megőrzése, amely jelenleg mintegy 120 ezer tételt tartalmaz.
A génbankok állományának megőrzése érdekében a vidékfejlesztési tárca két koordinációs központot hozott létre, amelyek a növényi és az állati génbank-hálózat tevékenységét koordinálják. Ennek a feladatnak a végrehajtására összesen 727 millió forint áll rendelkezésre. Ebből az állami feladatok végrehajtására 400 millió forintot szánnak.
Az államtitkár különösen fontosnak nevezte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) forrásainak felhasználását is a területen. Itt mintegy kétszer 10 milliárdos forrásról van szó - tette hozzá.
