Cancúnban megkezdődtek a miniszteri szintű egyeztetések (MTI/dpa/Kyodo News)

2010. december 7. - A mexikói klímacsúcson kedden kezdődtek a miniszteri szintű egyeztetések, amelyeken számos megoldatlan kérdést, így például a Kiotói Jegyzőkönyv folytatását vagy a kibocsátás-csökkentés ellenőrzését és mérését kell tisztázniuk a tárgyalópartnereknek; jelenleg úgy tűnik, hogy leginkább Japán lehet egy esetleges megállapodás kerékkötője. Cancúnban az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 16. konferenciáján (COP16) november 29. óta egyeztetnek a világ 194 országból érkező környezetvédelmi szakemberek és politikusok azzal a céllal, hogy lendületet adjanak a holtpontra jutott nemzetközi környezetvédelmi együttműködésnek. A COP16 célja a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv felváltása egy új nemzetközi megállapodással.
A magyar idő szerint kedden délután 5 órakor kezdődő miniszteri szintű tanácskozásokat várhatóan Felipe Calderón mexikói elnök és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár nyitják meg.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium keddi közleménye szerint a magyar delegációt Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár vezeti, helyettese Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium kormánybiztosa. Munkájukat segíti Feiler József, a klímapolitikai főosztály vezetője és Mohos Viktória, a Külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese.
A WWF hét eleji összesítése szerint a Kiotói Jegyzőkönyv hosszabbítására jelenleg háromféle tervezet létezik. A fő különbségek a vállalási időszak hossza (5 vagy 8 év), a bázisév, melyhez képest meghatározzák a kibocsátás csökkentést (1990, 2000, 2005), és a banking, vagyis hogy átvihetők-e a felhalmozott kibocsátási kvóták következő periódusra. A legambíciózusabb verzió szerint 2017-ig 50 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátásokat 1990-es bázison.
Várhatóan a miniszteri egyeztetéseken tovább folytatódik a vita arról, hogy 1,5 vagy 2 Celsius-fokban határozzák meg az országok a felmelegedési küszöböt. Az 1,5 százalék mellett állói táborában 101, főként fejlődő ország szerepel, ezeket az államokat közvetlenül is érinti a klímaváltozás. Ezek az országok a világ kibocsátásának 5 százalékát, illetve a lakosság 23 százalékát fedik le. A 2 Celsius-fokos tábor 46 tagú, főleg a fejlett országok és a nagyhatalmak szerepelnek itt, ők a világ kibocsátásának 83 százalékáért felelősek és a lakosság 65 százaléka köthető ide a WWF szerint, míg a többi ország nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben.
Az egybehangzó értékelések szerint jelenleg leginkább Japán látszik egy esetleges megállapodás kerékkötőjének. Az ország nem kívánja meghosszabbítani a Kiotói Jegyzőkönyvet. Azzal érvelnek, hogy mivel az Egyesült Államok nem ratifikálta a jegyzőkönyvet, az csak a fejlett országokat - így például Japánt és az Európai Unió tagállamait - kötelezi kibocsátás-csökkentésre, miközben ezek csak a világ összkibocsátásának 27 százalékáért felelősek. Japán szerint nem lehet megfékezni a globális felmelegedést anélkül, hogy Kína és az Egyesült Államok ne tennének vállalásokat és ne csatlakoznának egy új, szélesebb körű egyezményhez.
Kína több értékelés szerint a vártnál sokkal együttműködőbb a tárgyalásokon. Delegációvezetőjük, Hszie Csen-hua (Xie Zhenhua) szerint először meg kell hosszabbítani a Kiotói Jegyzőkönyvet, amelyben az azt ratifikáló államok tennének kötelező vállalásokat, míg azokat az iparosodott államokat, amelyek nem ratifikálták a jegyzőkönyvet, egy új szerződés keretében kötnék a vállalt kibocsátás-csökkentési célok. A kínai javaslat szerint a fejlődő államok ugyanezen új egyezmény keretében tennének jogilag nem kötelező érvényű vállalásokat.
Az Európai Unió meg szeretné hosszabbítani a Kiotói Jegyzőkönyvet, azonban csak akkor, ha a többi állam is együttműködik - hangsúlyozta Connie Hedegaard klímapolitikáért felelős uniós biztos.
A Greenpeace szerint az eddigi tárgyalásokon felszínre került nézetkülönbségek ellenére még mindig megvan a lehetőség, hogy komoly előrelépés történjen egy erős klíma-megállapodás felé. Az elmúlt hét során sokat javult a hangulat a tárgyalásokon az előző évhez
képest" - mondta Wendel Trio, a Greenpeace International klímapolitika igazgatója. Ugyanakkor hátravan még a miniszterek döntése az olyan fontosabb kérdésekről, mint a szegényebb országok klímavédelmi intézkedéseinek finanszírozása, az erdőirtások és a Kiotói Jegyzőkönyv utódlásának ügye - fűzte hozzá.
A Greenpeace szerint az a legfontosabb, hogy végre elkezdjék közelíteni a kibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos ígéreteket ahhoz, amit a tudomány tart szükségesnek a végzetes klímaváltozás elkerülése érdekében.
A WWF Magyarország legfrissebb közleményében ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy a felek kompromisszumkészebbnek tűnnek, igyekeznek megállapodni és elkerülni a tavalyi nagy bukást, amivel mindenki veszített.