Klímaváltozás, erdőpusztulás - Hol a megoldás? (OrientPress Hírügynökség)

2011.01.19 . - Árvizek, szélviharok, rovardúlás, betegségek, erdőtüzek, aszályok. „Úgy jön ránk a klímaváltozás, mint az apokaliptikus lovasok” – kezdte előadását Mátyás Csaba akadémikus az Erdők Nemzetközi Éve előadássorozat keretében. Az elmúlt 10 ezer év alatt 8 fok hőmérséklet-különbség következett be, ma a legoptimistább becslések szerint is a következő 100 év alatt 4 fokot melegszik majd a föld. A klímaváltozás égető problémáját az erdők veszélyeztetettségének tükrében vázolta fel a szerdai előadás keretében Mátyás Csaba, az MTA tagjai közé lépett akadémikus, erdész.

A természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási eredmények halmozódása megerősíti, hogy a tudomány által előre jelzett klímaváltozás hatásait tapasztaljuk már. Vajon mekkora figyelmet kap a természeti környezet a civilizációs infrastruktúrát érő károk mellett? Melyek azok a hatások, amelyek elsődlegesen fenyegetik, és szükség van-e beavatkozásra?

Nagyrészt ezen kérdések megválaszolására jött létre a TÁMOP 4.2.2-08-as projekt Mátyás Csaba akadémikus vezetésével, és ennek keretében kezdődött meg szerdán délelőtt az Erdők Nemzetközi Évének előadássorozata.

Az erdőgazdálkodást a várható környezeti változások súlyosan érintik. A várható aszályosodás az erdők klímaváltozást-mérséklő szénmegkötő képességét jelentősen befolyásolhatja, csakúgy, mint a kórokozók, kártevők elszaporodását, amely a fafajok vitalitásának gyengüléséhez, illetve tömeges pusztulásához vezethet. „Kérdem én, hogy lehet az, hogy egy magyarországi mezítlábas erdész meghívást kap a NASA száradással, sivatagosodással kapcsolatos konferenciájára? Ez azt jelzi, hogy nemcsak Magyarországon, de a világban is vakság uralkodik e téren és gyerekcipőben jár még e terület.” – mondta kissé felháborodottan Mátyás Csaba.

Ma Magyarországon minden klímafüggő, összefüggő erdő a növekedés szárazsági határán van – folytatta meghökkentő beszédét Mátyás. „A kommunikáció roppant hiányos. A Nemzeti Stratégiában például egy szót nem ejtenek erről a témáról. A városi széplelkek nem törődnek e hatalmas problémával” – tette hozzá az erdész.
Be kell avatkoznunk az erdők fenntartásába, be kell avatkoznunk, ha ellenállóbb fákat szeretnénk, amelyek a gyors környezeti változásokra reagálni tudnak. Szaporítóanyag-bázisokat kell létrehozni, amelyek segítenek fáinknak a megváltozott feltételek melletti túlélésben. Európában hazánkban nincs egyedül génrezervátum. 'Mi mindig csak a katasztrófák utáni helyreállítási munkákat végezzük, a jövőre nem gondolunk, túlságosan a múltba nézünk' - folytatta Mátyás.

A klímaváltozásra való felkészülés az ökoszisztémák minden elemének egyidejű figyelembe vételét, hosszú távú modellezését igényli. Emberi beavatkozás nélkül hazánk erdei ökoszisztémái érzékenységük, sérülékenységük miatt nem képesek a gyors változások követésére. Mátyás az OrientPress Hírügynökségnek elmondta: az erdők megóvására meg kell teremteni a feltételeket, amihez támogatás szükséges és nemzetközi szintű összefogás. Mindenkinek oda kell figyelnie e sürgető és égető kérdésre, amely egyik elengedhetetlen eleme a génszaporítás és a megfelelő génkészlet megléte.