2011. február 6. - Új lakók és melegedő a Budakeszi Vadasparkban Dr. Csutoráné dr. Győri Ottília polgármester és Zambó Péter a Pilisi Parkerdő Zrt vezérigazgatója avatta föl 2011. február 4-án a Budakeszi Vadasparkban azt melegedőt, amely ajándékboltot és büfét is magába foglal.
A létesítményt egy korábban is meglévő épületből alakították ki, 4,5 millió Ft költséggel, amelyből 3-at az erdészeti társaság, 1,5 milliót pedig a kht. saját forrásból biztosított – mondta el a ForestPress-nek Bene Zsolt, a Vadaspark igazgatója.
Bár a tavaszhírnök macikról szóló alaptörténetet Mikszáth Kálmán találta ki, a Vadaspark mackói tudják, hogy mi illik, ezért az elmúlt napokban kibújtak menedékükből és körülnéztek a kifutójukban.
Az igazgató hozzátette, hogy nemcsak kijöttek a barlangjukból, hanem meg is mártóztak a jeges medencéjükben.
Az állatkerti együttműködés eredményeként egy Hubert névre hallgató, hím hiúzt kapott Nyíregyházáról a Vadaspark. A vadonélő példányok mintegy 15 évig élnek, de állatkertben elérik a 20-25 éves életkort is. Ez az egyetlen olyan ragadozó hazánkban, amelynek préda állatai lehetnek a nagy növényevő vadjaink. Ebből adódóan komoly konkurenciát jelentettek a vadászoknak, s nagyon hatékonyan sikerült hazánkból kiirtani, elűzni ezt a nemes ragadozót. 1910-ben látták az utolsó példányt, hét évtizedig a veszteséglistán szerepelt. A nyolcvanas évek közepén figyeltek föl ismét a jelenlétére. Rendkívül óvatos, éjszakai állatról van szó, amit még a hivatásos erdőjárók is csak nagy szerencsével figyelhetnek meg.
A hiúz szomszédságában egy – napjaikban sokat emlegetett – másik ragadozót figyelhetünk meg, az aranysakált (nádi farkast, toportyánt). Ez a faj is kiszorult hazánkból, de az utóbbi években egyre többször került szem elé illetve puskavégre. A délről beszivárgó aranysakál szintén „megosztó személyiség”, egyrészt a hazai tápláléklánc csúcsán helyezkedik el, más részt a vadászok és kisállattartók ellenfele.
Bene Zsolt beszámolt a Vadaspark azon kísérleteiről is, amelyek során az állatgondozók intenzíven foglalkoznak a bezárt vadállatokkal. A fogságban tartott állatok is búskomorságba eshetnek, ezért fontos, hogy naponta „programot” biztosítsanak számukra. A kialakított jó kapcsolatnak még az egészségügyi beavatkozások során is hasznát látják.
A Vadaspark is tervezi az ún. látványetetések bevezetését.
A nyest is otthonosan érzi magát az „élethűen” berendezett fáskamrában, ahol kedvére bújócskázhat. Ezt az állatot egy környékbeli lakos hozta be.
A melegedő avatásakor Zambó Péter elmondta, hogy a Budakeszi Vadaspark azon ritka kivételek közé tartozik, amely nemcsak megőrizte a látogatottságát, hanem növelte is. 2010-ben a látogatók száma 20 ezerrel növekedett. A vezérigazgató hozzátette, hogy bíznak a pályázati lehetőségekben, hogy a Vadaspark munkatársai megvalósíthassák további ötleteiket is.
Dr. Csutoráné dr. Győri Ottília polgármesterasszony arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is szívesen látogatnak ide. Megerősítette, hogy Budakeszi városa is fontos látnivalónak tekinti a Vadasparkot. Örömmel nyugtázta, hogy az önkormányzattal meglévő kapcsolat is egyre jobb.
Bene Zsolt elmondta, hogy a látogatók kényelmét szolgáló létesítmények bővültek ezzel a szolgáltatóházzal. Növelni fogják az állatokkal kapcsolatos látványosságok számát, hetenként lesznek bemutatók. (z.)