Budapest, 2015. április 30. - A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlásának megállítása Magyarországon, valamint az állapotuk lehetőség szerinti javítása - ez az alapvető cél a biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiájáról készült országgyűlési határozati javaslat szerint.
A földművelésügyi miniszter által jegyzett határozati javaslat pénteken került fel a parlament honlapjára.
A javaslat bevezetőjében kifejti, hogy a Biológiai Sokféleség Egyezményt már megszületésének évében, 1992-ben aláírta Magyarország, majd az Országgyűlés döntött annak megerősítéséről és kihirdetéséről 1995-ben.
Az egyezmény előírásai értelmében minden részes félnek, így hazánknak is nemzeti stratégiát kell kidolgoznia a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható hasznosítására.
Magyarország első biológiai sokféleség megőrzési stratégiáját - amely 2009-től 2014-ig szólt -, a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program mellékleteként fogadta el az Országgyűlés, azonban ennek az időtávja 2014-ben lejárt, ezért szükségessé vált a felülvizsgálata és a megújítása.
A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló új nemzeti stratégiája megalkotásának másik oka, hogy az élővilág változatosságának továbbra is tapasztalható csökkenése miatt - időközben - jelentős nemzetközi és európai uniós kötelezettségvállalások születtek, amelyeket be kell építeni - az egyes országok adottságaihoz igazodva - a nemzeti tervekbe.
Magyarország természeti értékeinek gazdagságát tükrözi, hogy hazánk területének 22,2 százaléka – 2 067 876 hektár – áll európai uniós vagy hazai természetvédelmi oltalom alatt. E területek zöme, mintegy 1,9 millió hektár az Európai Unió madárvédelmi, valamint élőhelyvédelmi irányelve alapján kijelölt Natura 2000 terület, 848 140 hektár pedig országos jelentőségű védett természeti terület.
Magyarországon mintegy 2200 magasabb rendű (edényes) növény és 42 ezer állatfaj él.
Magyarország uniós csatlakozásával az Európai Unió területe egy új, a Pannon biogeográfiai régióval egészült ki, mely hazánk teljes területét lefedi. A Pannon biogeográfiai régióban számos olyan közösségi jelentőségű faj található, amely a korábbi tagállamok területén egyáltalán nem fordul elő. Bár a Pannon régió az EU területének alig 3 százalékát fedi le, az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő 1301 állat- és növényfajból 226 fajnak, valamint a madárvédelmi irányelv hatálya alá tartozó 768 madárfajból mintegy 278-nak ad otthont.
A szöveg felsorolja a finanszírozás hazai, uniós és egyéb intézményi forrásait, de az ezekből származó konkrét összegekről nem esik szó.