2015. május 21. – A tájegységi szemléletű vadgazdálkodás alapjait fektetik le; A vadászterületek nem lehetnek kisebbek 3000 hektárnál; A vadgazdálkodási üzemterv 20 éves lesz
Sajtótájékoztatón mutatta be május 21-én Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a készülő jogszabály koncepcióját, és ezzel elindult a törvény társadalmi egyeztetése is. A tájékoztatón - amelyen részt vettek az érintett érdekképviseleti szervek vezetői Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke, Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnöke - elhangzott: az egyeztetés alapján nyáron készülhet el az új Vadászati törvény normaszövege. Ezt a kormány nyújthatja be az országgyűlésnek, amely ősszel tárgyalhatja és fogadhatja el a törvényt. A jogszabály 2016. január 1-jével léphet hatályba.
Az államtitkár a sajtótájékoztatón elmondta: a koncepció kidolgozásában az FM nagyban támaszkodott a sajtótájékoztatón is résztvevő szervezetek véleményére, iránymutatásaira: az OMVK és az OMVV széleskörű egyeztetés során gyűjtötte össze a vadászok javaslatait, amelyeket tavaly juttattak el a szaktárcának. Ezzel együtt a jogalkotó még további észrevételekre számít a 30 napos (és szükség esetén meghosszabbítható) társadalmi egyeztetés során – szögezte le.
A törvény elsősorban a vidéken élő embereket érinti majd kedvezően. Megalkotása során nem csak a vadászat szempontjai voltak a döntőek: a mező- és erdőgazdaság illetve a természetvédelem is fontos tényező. Azt, hogy szakmailag megalapozott, időtálló szabályozás születhet, szavatolja a fent nevezett érdekképviseletek és az érintett területekkel foglalkozó egyetemek közreműködése is. Ugyan látszólag lehetnek hiányosságok a koncepcióban, valójában nem erről van szó: bizonyos kapcsolódó kérdéseket ugyanis nem a Vadászati törvénynek, hanem más jogszabályoknak kell rendezniük – jegyezte meg az államtitkár. Példaként hozta fel a vad és gépjármű ütközések kérdését, amely inkább biztosítási ügylet lehet. (Ezzel együtt a Vtv. nemrég változott oly módon, hogy a jelenlegi lehetőségekhez képest a legjobban lehessen kezelni a hasonló baleseteket.)
A koncepció alapvetéseiről szólva Bitay Márton Örs kifejtette: a jelenleg hatályos, 20 éves jogszabályt olyan törvénynek kell felváltania, amely a biológiai sokféleséget és a vad védelmét helyezi előtérbe. Tájegységi szemléletű vadgazdálkodás alapjait fektetik le, mivel a vadon élő állatok nem állnak meg a megyehatároknál. A konkrét tájegységek meghatározása, amelyekhez igazodva kijelölik majd a vadászterületek határait, egy most kezdődő folyamat eredménye lesz. Ebben a munkában kulcsszerep jut a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének égisze alatt működő Országos Vadgazdálkodási Adattárnak. Azt azonban a koncepció kiköti, hogy a vadászterületek nem lehetnek kisebbek 3000 hektárnál. Ennél kisebb területen érdemben nem folytatható vadgazdálkodás, de a természetvédelem céljai sem valósíthatók meg. A másik sarokpont, hogy a vadgazdálkodási üzemterv 10 helyett 20 éves lesz az elképzelések szerint, hiszen mind a nagyvad-, mind pedig az apróvad-gazdálkodás, élőhely-fejlesztés gyümölcse körülbelül egy évtized után kezd beérni.
A tájegységi vadgazdálkodással együtt létrejön a tájegységi fővadász intézménye. Ennek betöltője gyakorlatilag az adott régió vadgazdálkodásának szakmai irányítását végzi, amely posztot felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy töltheti be. A feladata egyebek mellett a vadgazdálkodók – közvetlenül a hivatásos vadászok – szakmai felügyelete, segítése a vadállomány mennyiségi és minőségi szabályozásában, a kapcsolattartás a hatósággal. A fővadászok közreműködnének a trófeabírálatban is. Ebben szintén várható változás: a korábbi mínusz pontos rendszer átdolgozva térhet vissza. A szankciók nem lépnek érvénybe az első tévedésnél, és nem az egyéni vadászt, hanem a vadászatra jogosultat sújtják majd. Hogy hányadik hibázásnál milyen büntetéssel számolhatnak a vadgazdálkodók, az várhatóan a társadalmi egyeztetés során fog kikristályosodni.
Fontos változás, hogy a vadőrök alkalmazásának feltételei is változhatnak: nem minden megkezdett, hanem minden befejezett 3000 hektár után lesz kötelező egy hivatásos vadász alkalmazása, ezáltal pedig sikerülhet kiszűrni a „papírvadőröket”, akik érdemi munkát nem végeznek.
A vadászati jog hasznosításában nem várhatók komoly változások: a vad tulajdonjoga az államé marad, a vadászati jog pedig a földtulajdon elválaszthatatlan része. A földtulajdonosok nevében továbbra is közös képviselő járhat majd el, azonban az ő feladatait, felelősségi körét, kötelezettségeit – a jelenlegi finoman fogalmazva hiányos szabályozással szemben – nagyon pontosan meg kell határozni. Cél, hogy a kisebb területtel rendelkező földtulajdonosok érdekei se sérüljenek, és a haszonbérleti díjat a vadgazdálkodóknak minden évben előre kell majd megfizetniük a közös képviselőnek. Neki pedig kötelessége lesz gondoskodni arról, hogy mindenki megkapja a pénzét. Amennyiben ebben fennakadás lesz, akkor az adott vadászterületen kényszerhasznosítást rendelhet el a vadászati hatóság, és ugyanez lesz a megoldás, ha valahol nem sikerül haszonbérleti szerződést kötni. Ami a kisebb területtel rendelkező gazdákat illeti, a jövőben a jegyző helyett a települési agrárgazdasági bizottságok képviselhetik majd az érdekeiket a vadászati kérdésekben is, miután más területeken is ők képviselik a földhasználókat.
Mindemellett az államtitkár elmondta: a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nagyvad – az utóbbi években drasztikusan megnövekedett – állományának szabályozására, ezt a társadalom is elvárja a szaktárcától. Ezt nem csak az új Vtv. hivatott biztosítani, rövidesen a vadászati idényekben is lesz változás. A jelenlegi tendenciát – amely szerint is növekszik az állomány, és ezzel párhuzamosan csökken a trófeaminőség – meg kell fordítani, hiszen ennek a gazdaság és a hazai vadászati kultúra, a magyar vadászat hírneve szempontjából is van jelentősége.
A vadkár kérdésére szintén megoldást kíván teremteni az új jogszabály. Jelenleg nincs egységes vadkárfelmérési protokoll, és ezt pótolni kívánja a szaktárca. Fontos már maga a terminológia is: a jövőben nem becslésről, hanem kifejezetten felmérésről kell beszélni. Így elejét lehet venni a végeláthatatlan pereskedéseknek a vadászatra jogosultak és a földhasználók között. (Az OMVK és az OMVV elkészíttetett egy vadkárfelmérési protokollt, amely a törvény előkészítése során meghatározó lehet.)
Bitay Márton Örs megnevezett még néhány várható változást az új jogszabályból. Kiemelt feladat az apróvadállomány helyzetének javítása. Ennek érdekében a jelenlegi tavaszi tervezést későbbi időpontra helyezhetik át, ugyanis a tavasz és a nyár folyamán rengeteg tényező hathat az állományra, és az apróvadvadászatok idejére már merőben más lehet a nagysága, mint amivel tavasszal számoltak. Az FM fontosnak tartja a zártkerti és a szabad területen élő vad markáns elkülönítését. Ami a vadászati kultúrát illeti, az új Vadászati Törvény a hagyományos vadászati módok (solymászat, íjászat, agarászat, elöltöltő-fegyveres vadászat) részletes szabályozását is tartalmazza majd a tervek szerint, illetve a csapdázással is foglalkozik.
Az új Vadászati törvény véleményezhető koncepciója ide https://drive.google.com/file/d/0B7a4nmTd5YNpQ2J6ZWRvUjNrejQ/view?usp=sharing kattintva érhető el. A véleményeket a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztálya összesíti majd, az észrevételeket a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre várják.
A véleményezési határidő: 2015. június 19.
Az új Vadászati törvény koncepciójáról
A ForestPress kérdése: A tájegységi fővadász intézménye hogy’ illeszkedik a közigazgatási rendszerbe, ismerve a hatósági rendszer kettéhasadt állapotát?
Az államtitkár elmondta: - Mind a tájegységi fővadász gondolatát és minden mást, amit a koncepció tartalmaz, társadalmi vitára bocsátjuk, így minden kérdést még nem tudunk megválaszolni. A jogalkotó elképzelése szerint a tájegységi fővadásznak nem hatósági, hanem szakmai struktúrába kell illeszkednie. A helyben vadgazdálkodó szakemberek és a Földművelésügyi Minisztérium közös feladatellátásában működne a tájegységi fővadász. Tehát nem hatósági, hanem a szakmai munka támogatása lenne a feladata. A hatósági feladatok jól működnek a járási és megyei kormányhivataloknál.
A ForestPressnek arra kérdésére, miszerint a nagyvadlétszám csökkentésére, a trófeaminőség javítására és az állomány elfiatalodásának megakadályozására milyen megoldást javasol a koncepció, az államtitkár így válaszolt:
- Az új vadászati törvény alapvetően a nagyvadállománnyal kapcsolatos szabályozást igyekszik megújítani, ugyanis főleg a gímszarvas és a vaddisznó állomány esetében jelentős túlszaporulat figyelhető meg. Ezzel együtt a gímszavas trófeaminőség viszont romlik. Ugyanakkor a koncepcióban nincs alapvetően állományszabályozási fejezet, hanem a készülő törvény egyéb részeiben igyekszünk ezt megoldani. Például igyekszem óvni az egyik gímszarvas bikámat, hogy minél szebb trófeája legyen, de ha háromezer hektáron gazdálkodom és átmegy egy másik területre, ahol kilövik, terítékre hozzák, akkor én hiába dolgoztam. Ha viszont tájegységben gondolkozva határozzuk meg a kilövendő érmes bikák arányát, akkor más lesz a helyzet. Ha a hivatásos vadász kap szakmai segítséget a munkájához, akkor kevésbé lesz kiszolgáltatott a vadászatra jogosultaknak.
Hasonlóan a vadkár kérdése is megoldandó feladat, például a vadkár felmérése milyen szabályok szerint történik. A vadkárbecslés kifejezés helyett tudományos alapokra helyezett vadkár felmérést kell megvalósítani.
FP: Milyen jogosítványai lesznek a tájegységi fővadásznak, hisz’ a gazdasági szereplőknek az érdekei nem mindig esnek egybe az állomány trófeaminőségének javításával, mert a vadászvendégeket ki kell szolgálni.
- A legfontosabb változás az, hogy a vadgazdálkodási üzemtervi időszak tízről húsz évre emelkedik. Ma ugyanis az a helyzet, hogy mire „megérik” egy trófea, vagyis egy bika megéri a 12-13 évet, addigra a vadgazdálkodó nem biztos ugyanannak a területnek lesz a vadászatra jogosultja. Fontos feltétel a munkakör betöltéséhez a felsőfokú szakmai végzettség. Ezek alapján nyújtson szakmai segítséget a vadállomány mennyiségi és minőségi szabályozásához.
FP: Az apróvad-gazdálkodáshoz milyen segítséget nyújt a koncepció?
- Ennek a kérdéskörnek két oldala van. Az egyik az élőhely, amelyre a vad védelméről és a vadgazdálkodásról szóló törvény kevéssé tud hatást gyakorolni. Ez inkább agrárgazdasági kérdés. De ezen a téren is látunk előrelépést, ha például a zöldítési programot tekintjük, ami az Európai Unió elvárásainak megfelelően zajlik. Nyilván konkrét élőhelyfejlesztési programokról is kell beszélnünk, de ez sem elsősorban jogszabályi kérdés. A nagyvad – vaddisznó – létszám szabályozása is lényeges e téren. Új elem a koncepcióban, hogy az apróvad hasznosítás tervezését ne a tavaszi időszak becslési adataira alapozzák, hanem az őszi vadászati idényt megelőzően. A legfontosabb a túlhasznosítás elkerülése. (Z)
4