2022. március 23. - Az aszály viszonylag gyakori jelenség Magyarországon, de a helyzetet tovább rontja a klímaváltozás.
A folyószabályozások, a víztározók hiánya, az erdőirtások, az egyre több mesterséges burkolat pedig mind a vízmegtartás ellen hat. A csontszáraz földek szomorú díszletet adtak az idei víz világnapjának, de vajon tud-e biztató híreket mondani a meteorológia?
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb aszálya van kibontakozóban, idén eddig töredéke hullott annak a csapadékmennyiségnek, amire egy jó agrárszezonnak és a természetnek szüksége lenne. A csontszáraz földek szomorú díszletet adtak az idei víz világnapjának, de vajon tud-e biztató híreket mondani a meteorológia?
Nem ritka az aszály, mégsem vagyunk felkészülve
Az aszály komplex jelenségének leírásához több tényezőt is figyelembe kell venni: a csapadék hiánya mellett számít a talajnedvesség, a napsugárzás és a szélerősség is. Emiatt úgy nevezett aszályindexeket hoztak létre, amivel a hiány mértéke is közérthetően meghatározható.
Jelenleg közepes, az ország középső tájain néhol súlyos az aszály.
Magyarország éghajlatában mindez nem idegen jelenség, a sokéves adatok alapján elmondható, hogy 10 évből 4 jó eséllyel tartogat ilyen veszélyeket. Ilyen magas bekövetkezési kockázat mellett sem mondhatjuk, hogy Magyarország megfelelően tudna védekezni a vízhiány ellen.
A folyószabályozások, a víztározók hiánya, az erdőirtások, az egyre több mesterséges burkolat mind a vízmegtartás ellen hat, hazánk mára inkább az elfolyó vizek országa lett. A helyzetet pedig tovább ronthatja a klímaváltozás, amely a Kárpát-medencében forróbb és hosszabb nyarakat, hosszabb száraz időszakokat és hirtelen lezúduló esőzéseket okozhat, amelyet azonban a földek csak korlátozott mértékben képesek elnyelni és tárolni.
Vannak eszközeink az aszály előrejelzésére
Március 23-a a meteorológia világnapja, amelynek témája idén a korai figyelmeztető rendszerek. Olyan összetett megfigyelési és modellezési rendszerekről van szó, amelyek képesek felhívni a figyelmet egy adott veszélyforrásra akár több nappal vagy 1-2 héttel a bekövetkezése előtt. Egy ilyen rendszer már jól vizsgázott a tavalyi nyugat-európai árvizek idején, igaz, a kommunikációban akkor sajnos komoly fennakadások történtek, amelyek sok ember életét követelték.
Nemcsak az árvizek, hanem az aszályos időszakok előrejelzése is lehetséges ily módon (műholdas adatok, felszíni mérések, számítógépes szimulációk felhasználásával), amire most nekünk is nagy szükségünk van.
Mikor jön csapadék?
Egyre többeket foglalkoztat ez a kérdés, ezért lássuk, mit mondhatunk a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján. Ami egészen biztos, hogy
ezen a héten már egy csepp eső sem érkezik,
sőt, a meleg és nagyon száraz (10-20 százalékos páratartalmú) levegőben az aszály még súlyosbodhat is. A jövő hét elején, közepén azonban frontrendszer alakulhat ki Közép-Európában, ezt követően pedig már nagy eséllyel több csapadékrendszer is átvonulhat hazánkon.
A csapadék mennyisége még nagyon kérdéses, de tekintve, hogy szinte egy évszaknyi mennyiség hiányzik a talajból, kicsi az esélye, hogy olyan özönvíz zúduljon ránk, amely teljesen megoldaná a szárazság problémáját.
Allaga Tamás