2022. március 25. - Az orosz-ukrán háború okán előálló európai élelmiszer- és takarmánypiaci krízis minél gyorsabb leküzdése érdekében minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, így növelni kell a mezőgazdaság teljesítőképességét is.
Ezért a gazdálkodók a rendkívüli támogatás mellett lehetőséget kapnak arra, hogy az idei évben a parlagként bejelentett területeket megműveljék, azon legeltessenek, vagy kaszáljanak.
Az Európai Bizottság a tagállamok, köztük Magyarország sürgetésére 2022. március 23-án kiadta azt a határozatát, amely az élelmezésbiztonság és a takarmányellátás biztosítása érdekében a zöldítési követelmények bizonyos előírásai alól felmentést ad a 2022-es közvetlen támogatások igénylésekor. Magyarország úgy döntött, hogy a gazdálkodók maximális segítése érdekében a lehetséges könnyítésekkel teljes mértékben élni fog. Mindezt annak ellenére tartjuk helyes lépésnek, hogy az Európai Bizottság által megalkotott konstrukció bonyolultsága miatt az intézkedés helyes végrehajtása a gazdálkodóktól fokozott figyelmet követel, míg a kifizető ügynökség számára többletfeladattal jár.
A kizárólag 2022-ben érvényes intézkedés lényege, hogy a gazdálkodók az eddigi szabályozástól eltérően dönthetnek úgy, hogy az egységes kérelemben bejelentett területeken termesztett bármely szántóföldi növényt a zöldítés szempontjából parlag ökológiai fókuszterületként (EFA) és/vagy a diverzifikációban parlagként számítsák be. Vagyis az eddigi szabályozástól eltérően, egy szántóföldi területet akkor is el lehet számolni a zöldítésben parlagként - akár a terménydiverzifikációban külön kultúraként, akár EFA-területként -, ha kaszálják, legeltetik, vagy bármilyen, szántóföldi haszonnövényt, például szóját, kukoricát vagy napraforgót termesztenek rajta. Ennek az a feltétele, hogy az adott mezőgazdasági táblát az egységes kérelemben EFA és diverzifikációs parlagként jelölje a kérelmező. Ez egy, az EFA parlag helyett újonnan bevezetésre kerülő jelölési lehetőség.
Az idei évben tehát nem csupán a hagyományos „PIH01” hasznosítási kód alatt igényelt tábláknál lesz lehetőség a parlag táblaszintű EFA bejelentésére, hanem az EFA és diverzifikációs parlagként jelölt szántóföldi kultúrák esetén is. A benyújtó felületen a táblaszintű EFA bejelentésekor a parcella tényleges hasznosítás kódját kell megadni (pl. KAL01) és ezzel egyidejűleg a területet EFA és diverzifikációs parlagként is meg kell jelölni.
További jelentős könnyítés, hogy az EFA és diverzifikációs parlagterületen folytatott termelés során akár növényvédő szert, beleértve csávázott vetőmagot is lehet használni.
Fel kívánjuk hívni a figyelmet arra is, hogy a „PIH01” „hagyományos” parlag továbbra is elszámolható EFA-ként, de csak akkor, ha erre is aktiválják az EFA és diverzifikációs parlag jelölést. A terménydiverzifikáció, mint zöldítési feltétel szempontjából mind a PIH01 hasznosítási kód alatt megjelölt parlag, mind pedig a táblaszintű EFA és diverzifikációs parlagként megjelölt terület önálló növénykultúrának minősül.
A fentiek értelmében a terménydiverzifikáció szempontjából különálló növénykultúrának tekintjük a parlagként bejelentett területet akkor is, ha azt kaszálják vagy legeltetik, vagy valamilyen haszonnövényt termesztenek rajta. Ez praktikusan azt is jelentheti, hogy a gazdálkodó a kérelmében - a valós hasznosítás bejelentése mellett - egy olyan területet is megjelölhet EFA és terménydiverzifikációs parlagnak, amelyen például kukoricát termel, és az a diverzifikáció szempontjából különálló növénykultúrának tekintendő akkor is, ha már emellett van egy másik területe, amin szintén kukoricát termel.
A zöldítésre vonatkozó nemzeti végrehajtási jogszabályt (10/2015. (III. 13.) FM rendelet) az Agrárminisztérium a lehető leghamarabb módosítja annak érdekében, hogy az idei egységes kérelmek benyújtásához, feldolgozásához és ellenőrzéséhez tiszta, átlátható legyen a jogi környezet.
A szaktárca arra is felhívja a figyelmet, hogy a derogációból fakadó előnyöket a gazdálkodók akkor fogják tudni maximálisan kihasználni, ha az egységes kérelem beadása előtt tájékozódnak a szükséges lépésekről. Ennek elősegítése érdekében a Magyar Államkincstár a honlapján részletes tájékoztatást fog nyújtani a gazdálkodóknak, továbbá az Agrárminisztérium ügyfélszolgálata is segítséget nyújt a felmerült kérdések megválaszolásához. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdászai és a szaktanácsadói hálózat az eddigi gyakorlatnak megfelelően szintén a gazdálkodók rendelkezésére áll.