2022. május 12. - Lengyelország 186 kilométer falat épít betonból és szögesdrótból a lengyel–belorusz határon, a Białowieża-őserdőn keresztül.
Ez Európa utolsó őserdeje, a beruházás pedig komoly kihatással lenne a térség élővilágára. Ugyanakkor a lengyel kormány szerint meg kell védeniük az országukat és Európát attól, hogy Fehéroroszország felől migránsokat utaztassanak be. Az Európai Bizottság is vizsgálódik az ügyben, az Európai Parlament is napirendjére tűzte a kérdést.
Nagyon komoly európai válsághelyzetet okozott, amikor tavaly ősszel a lengyel-fehérorosz határon nagy tömegben jelentek meg közel-keleti, afrikai, ázsiai migránsok, akik át is lépték a határt, és ezzel az EU területére jutottak. Hamarosan kiderült, hogy szervezett formában érkeztek a hagyományos útvonaltól eltérő határszakaszra. Általában török repülőtérről jöttek a járatok Minszkbe, majd a belorusz hatóságok juttatták őket a határhoz, ahol szó szerint átkényszerítették őket. Közben számos esetben bántalmazták, embertelenül bántak velük, a hidegre forduló időjárásban pedig többen meg is fagytak. „Az EU támadás alatt áll” – ez volt a hivatalos reakció uniós részről, és különösen a lengyelek nem is rejtették véka alá, hogy szerintük mindez csak Moszkva tudtával és támogatásával történhetett. A lengyel válaszlépés nem sokkal később az volt, hogy határfal építése mellett döntöttek az érintett szakaszon. Igen ám, de ez a terület Európa utolsó őserdejében van, ahol egyedülálló állat- és növénypopuláció él. Az idő rövidsége miatt hatástanulmányok nem készültek, környezetvédők, politikusok és civilek azonban a beruházás leállítását szeretnék elérni.
Bölények, hiúzok, sasbaglyok
A Lengyelország és Fehéroroszország területén elterülő erdőség bizonyos részei szigorú védelem alatt állnak. A számos ritka állatfajnak, köztük nyolcszáz európai bölénynek és a kontinens legmagasabb fáinak otthont adó terület felkerült az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi listájára is. Környezetvédő szervezetek jelentése szerint jelenleg mintegy 120 kilométer kerítés készült el, amelyet szögesdróttal is megerősítettek.
A Lengyel Tudományos Akadémia Emlőskutató Intézetének egyik tudósa kijelentette, hogy „az építkezések nem érnek véget a madarak költési időszaka előtt. Számos faj kerüli az ember közelségét, az ember megjelenése a fészkek közelében a fekete gólya, a sasbaglyok, a harkályok és sok ragadozó madár költésének felhagyását eredményezheti. Ezek a fajok eltűnnek az építkezéssel szomszédos területről, ami akár több száz méter mélyen is hallható lesz az erdőben.” Más tudósok arra hívták fel a figyelmet, hogy a fal a Białowieża-erdő nyugati és keleti része élőhelyeinek elszigetelődését eredményezi, ami megakadályozza számos állatfaj mozgását és génáramlását, ami többek között a lengyel alföldi hiúz populációjának összeomlásához vezethet.
A vadon élő állatok védelmével és a természeti erőforrások kezelésével foglalkozó több mint 1800 szakértő lengyel és külföldi kutatóközpontokból arra szólított fel, hogy tegyenek meg minden lehetséges intézkedést annak érdekében, hogy haladéktalanul leállítsák a fal építését Lengyelország és Fehéroroszország határán, amíg el nem készül a környezeti hatásvizsgálat.
Sok lengyel is az utcára vonult a nagyvárosokban, egymást követték a tiltakozások, de tartottak összehangolt demonstrációt is, amelynek végén kartonból épült falakat romboltak le.
Az ügy elért az Európai Parlamentbe, ahol kiderült, hogy az Európai Bizottság is vizsgálódik.