Brüsszel, 2022. november 28. – Megjelentek a Fenntartható Pénzügyi Platform biológiai sokféleségre és ökoszisztémákra vonatkozó végső ajánlásai.
Ebből a hozzájárulásból az Európai Bizottság elkészíti második taxonómiai felhatalmazáson alapuló törvényét. Az európai erdőtulajdonosok csalódottak a végeredmény miatt, és bíznak abban, hogy a Bizottság gyakorlatorientáltabb megközelítést mérlegel. Maria Pohjala, a CEPF szakpolitikai tanácsadója és a Platform munkájában közreműködő egyik tag hangsúlyozta, hogy "a CEPF nem tudta jóváhagyni a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák erdészeti és fakitermelési tevékenységre vonatkozó technikai átvilágítási kritériumokat. Ennek oka a fennmaradó három megoldatlan kérdés: az önkényesen megválasztott erdőgazdálkodási kategóriák, a biodiverzitási intézkedések megvalósíthatatlan küszöbértékei, és nem utolsósorban a hiányos tudományos megalapozottság." Először is, a kritériumok jelenlegi állapotában olyan erdőgazdálkodási kategóriákat jelentenek, amelyek a megvalósíthatatlan koncepciók, definíciók és kritériumok miatt ellentmondanak a meglévő erdőgazdálkodási gyakorlatnak. Ezen túlmenően nem veszik kellőképpen figyelembe a releváns helyi körülményeket, amelyek hátráltathatják a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma megőrzésével kapcsolatos tényleges intézkedések sikerességét.
Másodszor, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedések jelenlegi küszöbértékei gazdálkodási szinten nem hajthatók végre, és jelentős és szükségtelen bonyolultsághoz vezetnek azon erdőtulajdonosok számára, akik szeretnék követni a kritériumokat.
Végül, a kritériumok alapjául szolgáló tudományos irodalom nem átfogó és nem konszenzusos. Hiányzik a meglévő irodalom teljes elemzése, amellyel a kritériumokat áttekintő tudósok foglalkoztak. Ezenkívül a kritériumok olyan küszöbértékeket határoznak meg, amelyek nem veszik figyelembe a nemzeti erdészeti jogszabályok rendelkezéseit, amelyek nem támogatják a sikeres végrehajtást. Az európai magánerdő-tulajdonosok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a kritériumok alaphipotézise azt feltételezi, hogy a fenntartható, többfunkciós erdőgazdálkodás a legtöbb esetben nem járul hozzá lényegesen a biológiai sokféleséghez. "Az európai erdőtulajdonosok hangja nem hallatszott eléggé a folyamat során. Bár a nyilvános konzultáció értékes észrevételekkel szolgált a kritériumok előkészítésének egyoldalú tudományos bizonyítékairól, valamint a kritériumok alkalmazhatóságáról, ezek az észrevételek csak kis mértékben változtak a végső megközelítésben." - mondja Pohjala asszony.
Ennek eredményeként az európai erdőtulajdonosok túlnyomó többsége nem tudna megfelelni a kritériumoknak, és nem juthatna hozzá egy esetleges taxonómia-kompatibilis finanszírozáshoz. Ez hátráltathatja az erdőtulajdonosok hosszú távú elkötelezettségét erdeik gazdálkodásában és jó állapotának megőrzésében, miközben aktívan és jelentős mértékben hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Ezenkívül teljes mértékben ellentétes lenne az európai társadalom szén-dioxid-mentesítésének céljával és azzal a szükséges hozzájárulással, amelyet az erdőalapú értéklánc tud nyújtani. Mivel a CEPF nem tudta támogatni az elfogadott erdőgazdálkodási és fakitermelési kritériumokat, gyakorlatorientáltabb és megvalósíthatóbb megközelítést dolgoztak ki. A biológiai sokféleség növelésére szolgáló, helyileg megfelelő alternatív megközelítés kereteit a Fenntartható Pénzügyi Platform végső ajánlásának 1. melléklete írja le. A CEPF reméli, hogy a következő lépésekben ez a hozzájárulás hasznos lesz az Európai Bizottság számára a második felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítése során.