A legelő zerge mögött a távolban, a nyáron is hósapkás Mont-Blanc látható
Svájcban élő vadász barátom, Ábel László – aki már több hasonló tudósítást küldött a ForestPressnek – ezúttal nem fegyvert akasztott a vállára, hanem a fotópuskáit.
Képriportja a Jura hegység zergéit mutatja be.
A zergebak furcsán fintorogva próbálja kiszagolni, hogy melyik zergesuta fordult termékenyre
Nem csak az Alpokban élnek alpesi zergék, hanem a Franciaország és Svájc határán húzódó 1500-1700 méter magas Jura hegységben is. A hegység neve sokaknak azért lehet ismerős, mert a Jura földtörténeti időszak erről a hegységről kapta a nevét, de van ilyen nevű svájci kanton is. Az egyre melegebb nyarak a hegyek csúcsára szorították a jégkorszakból itt maradt egyetlen európai antilop fajtát.
A zerge kampói között van egy mirigy, aminek szaganyagával jelöli a területét
A zerge az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak családjába és a kecskeformák alcsaládjába tartozó faja. Nemének a típusfaja. Legközelebbi rokona a pireneusi zerge. (Wikipédia)
A zerge kampója alapján pontosan meg lehet állapítani, hogy hány éves a zerge
Tudományos név: Rupicapra rupicapra
Testtömeg: 30 – 60 kg (hím, felnőtt), 25 – 45 kg (nőstény, felnőtt)
Természetvédelmi státusz: nem fenyegetett (Encyclopedia of Life)
Magasság: 70 – 80 cm (felnőtt)
Vemhességi idő: 170 nap
Testhossz: 1,1 – 1,4 m (felnőtt)
Sebesség: 50 km/h (futva)