Budapest, 2023. március 1. - A dámszarvas európai állománya az ötszörösére nőtt az utóbbi évtizedekben, míg az állomány növekedésének lassítása vagy megakadályozása érdekében a lelövések a hatszorosukra növekedtek, de ez eddig korántsem volt elegendő a célok eléréséhez
- erre a következtetésre jutott négy évtized európai vadgazdálkodási statisztikáit elemezve a Sustainability nemzetközi tudományos folyóiratban nemrég megjelent publikációjában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) doktorandusz hallgatója, Hannah Bijl, és Csányi Sándor egyetemi tanár, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének tanszékvezetője.
Az európai dámszarvas-állományra (Dama dama) vonatkozóan vizsgálódásaik során a kutatók Törökország és Oroszország európai része kivételével minden európai országból igyekeztek a lehető legtöbb rendelkezésre álló adatot begyűjteni.
A tanulmány fő célja, hogy adatokkal szolgáljon a dámszarvasok létszámának jövőbeni hatékony szabályozását megalapozó stratégiák kialakításához. Átfogó képet ad ahhoz, hogy szükség esetén ezeket a stratégiákat dinamikusan lehessen módosítani. A rugalmas alkalmazkodás alapja az állományok módszeres monitoringja és a folyamatos, megbízható adatgyűjtés.
A cikk megerősíti, hogy a szarvasfélék globális egyedszámának növekedése számos tényezővel magyarázható. Egyfelől a 20. század során az erdőkben megnövekedett táplálékok mennyiségének és a szükségesnél kisebb mértékű vadászatnak, másfelől pedig annak volt szerepe, hogy természetes ragadozóik száma is megcsappant. Ez utóbbi folyamatban azonban változás zajlik, mivel a korábban eltűnt fajok, mint a farkas, a barnamedve, az eurázsiai hiúz és a rozsomák kezdik újra benépesíteni az európai erdőket. Ez olyan országokban, ahol a nagyragadozók száma magas, mint például Lengyelországban vagy a skandináv országokban, a jövőben akár a szarvasfélék állományainak csökkenéséhez is vezethet - állapították meg.
A MATE kutatói összegzésül fontosnak nevezik a túlszaporodott állomány által okozott károk, mint például az erdei és mezőgazdasági károk, a betegségek terjedése vagy a járművekkel történő ütközések megakadályozását, egyúttal megemlítik a nagyobb létszámok kedvező következményét, a növekvő szarvashús fogyasztást.
A tanulmány következtetéseit az idén tizedszer ünnepelt Vadvilág Világnapja alkalmából publikálta a MATE. Az ENSZ 2013-ban nyilvánította március 3-át jeles nappá, a Föld vadállat- és növényvilágának megőrzése, valamint a vadvilág fennmaradását fenyegető veszélyek csökkentése és elkerülése érdekében. A világnapot a veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény (CITES) aláírásának napja - 1973. március 3. - alapján jelölték ki.