Budapest, 2023. április 22. - A klímaváltozás következményei a Kárpát-medencében az előre jelzettnél hamarabb érezhetők lesznek, drasztikus változások várhatók - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Föld napja alkalmából a Mathias Corvinus Collegium által szervezett rendezvényen, Budapesten szombaton.
Áder János - az ország több pontjáról, valamint Erdélyből és a Kárpátaljáról érkezett diákokból álló - középiskolásoknak tartott előadásában kiemelte, hogy a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka a vízen keresztül lesz érezhető. Magyarországon egyszerre tapasztalható a sok víz és a kevés víz problémája: miközben 2013-ban még az áradás okozott nehézségeket, három éve aszály sújtja az országot - mondta.
A tavalyi szárazság miatt az ország bizonyos területein 80-100 centiméter mélységben eltűnt a víz a talajból, mindez ezermilliárd forint feletti kárt okozott a mezőgazdaságban, továbbá tízszer annyi terület égett le bozóttüzek következtében a korábbiakhoz képest - mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan a havas napok száma is csökken, a mostani teleken jellemzően nincs olyan nap, amikor a hótakaró az egész országot befedi, miközben régebben 17 ilyen napot is regisztráltak.
A volt köztársasági elnök azzal folytatta, hogy az országban egymillió ember élet- és munkafeltételeit veszélyezteti a sivatagosodás, ha nem történnek meg a szükséges óvintézkedések.
A Földön mindig voltak melegebb és a hidegebb időszakok, ami jelenleg zajlik azonban sokkal gyorsabb és nem magyarázható természeti okokkal, hanem az emberi tevékenység áll mögötte - fejtette ki.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány működéséről szólva elmondta, az óvodás kortól kezdve a középiskolásokon, egyetemistákon át a vállakozásokig próbálják lefedni a fentarthatóság témakörét. Egyebek mellett könyvek megjelentetésével, ösztöndíjprogrammal, az egyetemekkel való együttműködéssel, rendezvények szervezésével, ivókutak telepítésével és podcastek sugárzásával tesznek a környezet megóvása érdekében, illetve hívják fel a figyelmet a fenntarthatóság fontosságára. Ezen felül mára egy tőkealapot is létrehoztak, amely a fenntarthatósági problémákra megoldásokat nyújtó vállalkozásokba fekteti a pénzt.
Kiemelte, hogy jövő héten az alapítvány támogatásával a köznevelésben újra fenntarthatósági témahetet tartanak, továbbá egy hónap múlva Gödöllőn kilencedik alkalommal rendezik meg a környezetvédelmi filmfesztivált.
Számos probléma kezelésére léteznek jó technológiai megoldások, azok jelentős része megtekinthető volt a Planet Budapest fenntarthatósági világtalálkozón - húzta alá. Kiemelte azt a szerkezetet, amely baktériumok segítségével komposztálhatóvá teszi a műanyagot, az autót fél liter vízzel tisztára mosó konstrukciót, illetve a szennyvizet természetes biológiai folyamatokkal tisztító gépezetet.
Szólt egy magyar találmányról is, amely képes a vízből kinyerni az ipari balesetek során kifolyt olajat, de megemlítette azt a drónos permetezőt is, amellyel hozzá lehet férni a terméshez annak károsítása nélkül.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a földön a víz és az édesvízkészlet mennyisége állandó, ami rohamosan csökken az a felhasználható víz mennyisége. Törekedni kell a szennyezés megállítására és a vizek védelemére, a tisztítás ugyanis jóval bonyolultabb és drágább folyamat - tette hozzá.
Figyelmeztetett arra, hogy a tengerekben az előrejelzések szerint 2050-re több műanyag lesz, mint hal, a túlhalászást meg kell állítani, akvakultúrák kialakítására lesz szükség.
A fogyasztói társadalom nyomást gyakorol az egyénre, a mértéktartásról mindenki maga hozhatja meg a szükséges döntést, fel kell tenni a kérdést, hogy valóban szüksége van-e az embernek arra a cikkre, amelyet készül megvásárolni - vélekedett Áder János szintén kérdésre válaszolva.