A XV. Erdészeti Világkongresszus
Az eredetileg 2021-re tervezett XV. Erdészeti Világkongresszusnak a huszonegyedik század számos kulcsfontosságú kihívásával kellett foglalkoznia: az éghajlatváltozással, a biológiai sokféleség csökkenésével, a sivatagosodással, a vízhiánnyal, az alultápláltsággal és az éhezéssel, hogy csak néhányat említsünk. Amikor a Koreai Erdészeti Szolgálat és a FAO megkezdte az előkészületeket a Szöulban (Koreai Köztársaság) tartandó kongresszusra, nem tudtuk, hogy újabb kihívással kell kiegészíteni a listát. A COVID-19 világjárvány éles fókuszba helyezte azokat a megfontolásokat és kihívásokat, amelyek régóta a háttérben voltak, és újradefiniálta az erdők és fák egészségben, fejlődésben és emberi kapcsolatokban betöltött szerepéről alkotott felfogásunkat. A világjárványra való tekintettel a szervezők úgy döntöttek, hogy a Kongresszust 2022. május 2-6-ra halasztják, és hibrid eseménnyé alakítják. Ez a döntés szerencsésnek bizonyult, és az aggodalmak és korlátozások ellenére rekordszámú, 15 000 résztvevő bekapcsolódása tette lehetővé 160 országból, mintegy 5 000-en pedig a helyszínen voltak. A résztvevők és a szervezők egyaránt elismerést érdemelnek a közbiztonság iránti elkötelezettségükért: a világjárvány zord hullámai közepette megrendezett első ekkora globális rendezvényen a kongresszus biztonságosan zajlott, és egyetlen résztvevő sem kapta el a betegséget. A kongresszus egyedülálló figyelmet keltett mintegy 1100 hírcikkel, valamint lenyűgöző web-alapú és közösségi médiával. Hivatalos weboldala 20 hónap alatt 700 000 látogatót és 15,5 millió kattintót vonzott. A közösségi médiában 68,4 millió olvasó 17 000 üzenet jelent meg látott, ami 342 000 interakciót generált. A FAO vállalati csatornái 270 bejegyzést tettek közzé, amelyek 23 millió fiókot értek el. Büszkék vagyunk arra, hogy a Kongresszus kiterjeszthette befolyását, többek között ezeken a csatornákon keresztül is. Az egyhetes esemény 53 fő ülésből állt, amelyeken több mint 390 előadó beszélt, és egy magas szintű párbeszédet és két miniszteri fórumot is magában foglalt, mindegyiken szinkrontolmácsolás volt négy nyelven (személyesen és virtuálisan is). A résztvevők öt kongresszus előtti eseményt, 116 kísérőrendezvényt, 95 poszter-bemutatót és 59 előadást is élvezhettek a Speakers' Cornerben. A kongresszus több mint 2000 önkéntes hozzászólást vonzott (papírok, poszterek és videók), amelyek közül 1064-et tettek közzé (elérhető a www.fao.org/event/world-forestry-congress oldalon). A globális közösség kollektív bölcsessége gazdag eredményeket hozott létre, és két erőteljes jelzés jelent meg: Az erdők segíthetnek megoldani a világ számos legnagyobb kihívását, de most cselekvésre van szükség, mert nincs veszteni való időnk. A kongresszus résztvevői négy „eredménydokumentum” segítségével határozták meg az előrelépés kulcsfontosságú irányait: a Szöuli Erdészeti Nyilatkozat, a XV. Erdészeti Világkongresszus cselekvési pontjai, a Fenntartható faanyagról szóló miniszteri felhívás és a Work with Us – Youth Call for Action (Dolgozz velünk – Felhívás az ifjúságnak, cselekvésre). E dokumentumokon keresztül a Kongresszus a következőket hangsúlyozta: Az erdők túlmutatnak a politikai, társadalmi és környezeti határokon: az erdőkért való felelősséget ezért meg kell osztani és integrálni kell az intézmények, ágazatok és érdekelt felek között; összehangolt és értelmes cselekvésre van szükség több fronton. Az erdő- és táj-helyreállításba irányuló beruházásokat világszerte meg kell háromszorozni 2030-ig, hogy megfeleljenek a leromlott területek helyreállítására vonatkozó, nemzetközileg elfogadott kötelezettségvállalásoknak és céloknak. A fenntartható erdőgazdálkodás elveit az erdőgazdálkodáson túl is alkalmazni kell a zöldebb és körkörösebb biogazdaságok kialakításában. Innovatív zöld finanszírozási mechanizmusokra van szükség az erdők megőrzésének, helyreállításának és fenntartható használatának előmozdításához. A legális és fenntartható módon előállított fa képes átalakítani az építőipari szektort, megújuló energiát és innovatív új anyagokat kínál, és megerősíti a körforgásos biogazdaságot. Az erdőalapú megoldásoknak tartalmazniuk kell a családi gazdálkodók, a kistermelők, az erdei közösségek, az őslakosok, a nők és a fiatalok szempontjait, és fel kell hatalmazni ezeket az érdekelt feleket a méltányos részvételre és haszonra. Erős konszenzus volt abban, hogy az egészséges erdők kulcsfontosságúak a jövőbeli világjárványok kockázatának csökkentésében, és más alapvető előnyöket biztosítanak az emberi egészség számára. Az ilyen előnyök biztosítása megalapozott döntéshozatalt és hatékony fellépést igényel, ami viszont kutatást, alapos tájékoztatást és jó oktatást igényel. A Kongresszus – a Kongresszusi Akciópontokon és az Ifjúsági Felhíváson keresztül – gazdag ajánlásokat dolgozott ki a céltudatos cselekvés minden frontján. Javaslatokat fogalmazott meg a kongresszus eredményeinek más, az erdőkkel kapcsolatos globális fórumok, köztük a Riói Egyezmények Részes Feleinek Konferenciái és a FAO különböző irányító testületei felé történő közlésére vonatkozóan is.
Dr. Eunsik Park, főtitkár, XV. Erdészeti Világkongresszus
Csóka Péter, főtitkár-helyettes, XV. Erdészeti Világkongresszus