2023. augusztus 2. - A szakértők elmagyarázzák, hogyan szította a lángokat a hőhullám
A klíma által kiváltott erdőtüzek a múlt hónapban annyi CO2-kibocsátást eredményeztek, mint egy év alatt több mint 222 000 autó. A legutóbbi kárfelmérés szerint Londonnál nagyobb terület égett le a múlt hónapban a Görögországban tomboló erdőtüzekben. Összesen 1470 erdőtűz söpört végig az országon júliusban – jelentette be kedden Vaszilisz Kikiliász görög polgári védelmi és klímaválságügyi miniszter, mintegy 190 200 hektárt égetve fel. A tüzek egy megatonna (egymillió tonna) szén-dioxid-kibocsátást engedtek a légkörbe – derült ki az EU Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) korábbi felméréséből. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége kalkulátora szerint ez nagyjából megegyezik az egy év alatt 222 500 autó, 500 000 kg elégetett szén vagy 2,3 millió hordó olaj elfogyasztása által okozott szennyezéssel. „A Görögországot és a Földközi-tenger térségét sújtó jelenlegi hőhullám megnövelte az erdőtüzek kockázatát, ami a Földközi-tenger körüli erdőtüzek magas intenzitásában is megmutatkozik” – mondta a CAMS vezető tudósa, Mark Parrington a múlt héten. Az erdőtüzek mögött az elmúlt 21 év legnagyobb kibocsátása áll az országban ebben az időszakban.
Hogyan fokozta a kánikula az erdőtüzeket?
Július 15. és 31. között hét nagy erdőtűz ütött ki Görögországban, köztük Korfun és Rodoszon, a Kopernikusz gyorstérképezési szolgáltatása szerint. A nyáron kirobbant erdőtüzek száma nem volt szokatlan – jegyzi meg az Athéni Nemzeti Obszervatórium (NOA) meteorológiai szolgálatának új jelentése. De az éghajlat által vezérelt hőhullám azt jelentette, hogy abnormális intenzitással terjedtek. „A rendkívül magas hőmérséklet és a száraz légköri viszonyok, amelyek hazánkat a közelmúltban bekövetkezett kánikulában érintették, rendkívül kedvező környezetet teremtettek a nagy erdőtüzek kitörésének is” – áll a jelentésben. A gyúlékonyság (a gyulladás könnyűsége) és a terjedési sebesség jelentős növekedésére utal az érintett területeken. Sürgős szükség van az ilyen „pirometeorológiai állapotok” megfigyelésére, hogy fokozzuk az ország avartüzekre való felkészültségét. Az Európai Erdőtűz-megfigyelőközpont adatai szerint 2023 eleje óta megközelítőleg 222 577 hektár (Görögország teljes földterületének csaknem 2 százaléka) pusztult el erdőtüzekben. Ez már 30 százalékkal több az éves átlagnál – jegyzi meg a meteo jelentés.
Hogyan befolyásolták a görög erdőtüzek a levegő minőségét?
"Még néhány hét van hátra a nyárból, továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a tűzkibocsátást és a lehetséges levegőminőségi hatásokat a régióban" - tette hozzá Parrington. Nem csak a görögországi lakosoknak kell vigyázniuk a levegőszennyezésre. Az erdőtüzek kibocsátásához kapcsolódó részecskék és egyéb szennyező anyagok CAMS-előrejelzései azt mutatják, hogy a füst a Földközi-tengeren keresztül dél felé terjed. Ezt a különböző műholdak füstről készült képei is megerősítették. A Kopernikusz szakértői szerint ez azt mutatja, hogy ezek az erdőtüzek hogyan befolyásolják a levegő minőségét a tüzek hátszelében mind helyben, mind a tágabb mediterrán térségben. A füstszállítás nyomon követése kulcsfontosságú a megfelelő intézkedések megtételéhez a lehetséges hatások minimalizálása érdekében – teszik hozzá.
Milyen szélesebb körű környezeti hatásai vannak a görög erdőtüzeknek? Időbe fog telni, hogy felmérjék a nyári görögországi és más dél-európai erdőtüzek teljes környezeti hatását. Az Európai Erdőtüzek Információs Rendszere (EFFIS) – a Kopernikusz másik szolgáltatása – arról számolt be, hogy július 22-ig több mint 173 000 hektárnyi EU-erdő vált hamuvá. Ez több mint kétszerese a 2003 és 2022 között regisztrált 80 000 hektár átlagának. A nagy intenzitású lángok által felszabaduló hatalmas mennyiségű kibocsátás mellett a biológiai sokféleség csökkenése ezekben a törékeny ökoszisztémákban sok környezetvédő számára egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A múlt héten Kyriakos Mitsotakisz görög miniszterelnök „háborúként” jellemezte az országot. „A klímaválság már itt van, a Földközi-tengeren mindenhol meg fog jelenni, nagyobb katasztrófákkal” – mondta a parlamentben. A miniszterelnök később hozzátette, hogy "a klímaválság valóság lehet, de nem lehet mentség". "Országunknak több lépést kellene tennie [...], hogy készen álljon arra, amennyire csak lehetséges, mérsékelje egy olyan valóság hatásait, amelyet már kezdünk érezni, és amely drámai hatással lehet gazdaságunk számos különböző aspektusára és a társadalmi életre” – mondta.