2024. február 14. - A tavalyi egységes kérelmekhez kapcsolódóan több mint 33 ezer gazdálkodónak összesen 42 milliárd forintot fizetett már ki ebben az évben is a Magyar Államkincstár - jelezte Lajosmizsén, az Agrárközösség - MATE Roadshow keretében tartott szakmai rendezvényen Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.
Feldman Zsolt az egységes kérelmekhez kapcsolódó jelentős összegű kifizetésekkel kapcsolatban megemlítette, hogy nem csak a gazdálkodóktól követelt meg jelentős mértékű alkalmazkodást a tavaly elindult új feltételrendszer. A változások követése a végrehajtásban közreműködő intézményrendszernek is komoly feladatokat jelent, de a kifizetések összege, időarányos teljesítése az előző évhez, vagy akár a 2014-ben induló támogatási ciklushoz viszonyítva is tartja a szintet.
Kifejtette, az első pályázatok hamarosan megjelennek. A kiírások a Közös Agrárpolitika 2027-ig tartó időszakában azoknak a beruházásoknak a támogatására helyezik a hangsúlyt, amelyeknél igazolást nyer azok hozzáadott értéke. Emellett a beruházó vállalkozás tartós értékesítési vagy beszerzési kapcsolatokat tart fenn üzleti partnereivel és érdemben lép a digitalizációs megoldások használata érdekében. A pályázati rendszer mintegy 2900 milliárd forint hatékony felhasználását hivatott segíteni.
Az államtitkár említést tett arról is, hogy az agrártárca a kisebb és nagyobb vállalkozások számára külön beruházási felhívások előkészítésén dolgozik. Ezek kedvezőek lesznek a kisebb üzemek számára, mert nem kell majd a nagyvállalatokkal versenyezniük. Az év során folyamatosan meghirdetett pályázatok biztosítják majd, hogy az érintettek az elmúlt évek gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.
Feldman Zsolt előadásában kitért a gazdálkodóktól elvárható alkalmazkodási képességre és készségre is. A piac által diktált változásokat szükséges követni, aki ezt nem teszi meg időben, lemarad: ma már nem lehet a húsz-harminc évvel ezelőtti módon gazdálkodni - fogalmazott. A szántóföldi növénytermesztésben a hatékonyságjavítás, az inputanyagokkal való tudatosabb gazdálkodás, a technológiai fegyelem, vagy éppen a rosszabb területeken alacsonyabb inputköltséggel járó, kevéssé intenzív termesztési technológiák alkalmazása lehet előrelépés azoknak, akik azon termények előállításával foglalkoznak, amelyek az unión kívül érkezve alacsony áraikkal erős versenyt teremtenek. A hagyományos termelési szerkezetben a prémium minőségű, egészséges, a táplálkozásban növekvő felhasználású speciális fehérje- vagy rosttartalmú gabonák piacilag stabil pontot jelenthetnek. A termelési szerkezet differenciálása is hozzájárulhat a hatékony gazdálkodáshoz. A széles körben termesztett öt fő kultúrnövényen kívüli alternatív szántóföldi kultúrák - cirok, köles, olajlen, pillangós virágúak, szója, mák, rozs, tritikálé - termesztésbe vonása lehet a jövő egyik útja – tette hozzá.
Az agrártárca a beruházások finanszírozását új eszközökkel is segíti. Tervezzük a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamatköltségek elszámolhatóságát vagy például megteremtjük a biztosítékmentes előlegfinanszírozás lehetőségét a pályázati rendszerben, ami a kisebb- és közepes gazdaságok számára jelenthet nagy segítséget – fűzte hozzá Feldman Zsolt.