2024. március 21. - Beszélgetés dr. Horváth Bélával, a Soproni Egyetem emeritus professzorával
ForestPress - Induljunk a kezdetektől, a hazai erdészeti gépgyártás bölcsőjétől!
Horváth Béla - Beszélgetésünknek az az apropója, hogy közelmúltban (2024. január 24-27. között) zajlott az Agromashexpo, ahol komoly mezőgazdasági gépeket vonultattak fel a kiállítók, és köztük néhány erdészeti gép is előfordult. Jelen voltak a hazai mezőgépgyártók, mi (az OEE Erdészeti Gépesítési Szakosztálya) pedig a Mezőgépgyártók Országos Szövetségével együttműködve szerveztünk egy fórumot: „Innovációk a hazai erdészeti gépesítésben” címmel. Ennek az volt a célja, hogy a jelenleg mélyponton lévő hazai erdészeti gépgyártást kilendítse a holtpontról és elindítsa fölfelé.
A hazai erdészeti gépgyártás egyidős a hazai erdészeti gépesítéssel. Már az 1800-as évek végén – amikor az erdészet és a faipar még nem különült el egymástól – volt hazai gépgyártás, elsősorban stabil fűrészeket gyártottak, gőz-, ill. vízi energia hajtással. Később az elektromos hajtás is megjelent. Tanulmányozva selmeci elődeim tankönyveit, ezeket a gépeket még erdészeti gépekként írták le.
FP – Selmecen volt erdészeti gépészeti oktatás?
HB – Igen, géptani, illetve erdészeti gépesítési ismereteket az erdészeti felsőoktatás kezdetétől oktattak Selmecen az erdőmérnök-hallgatóknak. Az 1808-ban alapított Erdészeti Tanintézet Erdészeti tudomány tantárgycsoportjának tartalmi részletezésében a géptan szakterület nevesítve szerepel. A géptani ismereteket – az önálló Erdészeti Géptani Tanszék 1956-os megalakulásáig – valamelyik műszaki tanszéken oktatták, építve a bányamérnöki képzés műszaki hátterére.
Visszatérve a hazai erdészeti gépgyártásra, azt kevesen tudják, hogy a mai értelemben vett hazai erdészeti gépgyártás első termékei között motorfűrészek is voltak. A hazai gyártású motorfűrészek fejlesztése – honvédségi megrendelésre – a múlt század első felében indult el Csonka János Gépgyárában (ott, ahol a porlasztót is föltalálták). Az első kétszemélyes magyar láncfűrész terveit Csonka János 1935-ben szabadalmaztatta.
A hazai elektromotoros és robbanómotoros motorfűrészek (1. kép) gyártása az 1950-es évek közepéig folyt, 1945 után a budapesti Kismotor és Gépgyárban. Fejlesztésük sajnos nem tartott lépést a világgal, így a gyártásuk abbamaradt.
A 20. sz. közepétől, elsősorban a mezőgazdasági traktorok és a tehergépkocsik megjelenésének köszönhetően jelentős fejlődés indult el az erdészeti gépesítésben, így a hazai erdészeti gépgyártásban is. Az Erdészeti Tudományos Intézetben és több erdőgazdaság műszaki erdészeténél ekkor indult el az erdészeti gépfejlesztés és gyártás.
FP - Melyik erdőgazdaságot érdemes megemlíteni?
HB – Például a Mátrai EFAG-ot (Eger), ahol dr. Kovács Jenő vezetésével kérgező- (2. kép) és aprítógépeket gyártottak.
A Délalföldi EFAG (Szeged) a Danszky-féle erdőművelő gépeket gyártotta, a Mecseki EFAG (Pécs) erdőművelő gépeket és tehergépkocsi-felépítményeket, a Zalai EFAG (Nagykanizsa) pedig csemetekerti gépeket készített. A hetvenes években szinte mindegyik erdőgazdaság foglalkozott kisebb eszközök, gépek előállításával, és gyártottak erdészeti gépeket az akkori MEZŐGÉPTRÖSZT egyes vállalatai is. És volt önálló erdészeti gépgyárunk is, a Szentendrei Erdészeti Gépgyártó Vállalat, ahol főleg kihordó pótkocsik készültek. Ez a gyár a rendszerváltáskor profilt váltott, átátállt a katonai vonalra, és az erdészeti gépgyártásuk megszűnt.
Volt egy meghatározó időszak, amikor az Erdészeti Tudományos Intézetben dr. Szepesi László vezetésével folyt jelentős erdészeti gépfejlesztés és kísérleti gyártás is.
A budapesti, Péterffy Sándor utcai Gépkísérleti Állomásukon különböző erdőművelő gépeket (3. kép) és darus kihordó pótkocsikat, a mátrafüredi Kísérleti Állomásukon többek között a Vilcsek-féle padka- és teraszművelő gépsorokat, a Kecskeméti Kísérleti Állomásukon pedig csemetekerti gépeket fejlesztettek és gyártottak.
A rendszerváltozás visszavetette a hazai erdészeti gépgyártást, a szentendrei gyár megszüntette a gyártást, az erdőgazdaságok műszaki erdészetei többségét pedig kiszervezték, megszüntették.
FP- Ez a kiszervezés hogyan hatott az egész erdészeti gépesítésre?
HB - Mindenképpen visszavetette azt. Akkoriban volt néhány év, amikor idehaza senki sem gyártott erdészeti gépet, de még külföldről sem igen vásároltunk, így a gépberuházások leálltak. A kilencvenes évek közepén mozdultunk el erről a mélypontról, amikor néhány cég, köztük meghatározóan a Bagodi Mezőgép Kft. elkezdett erdészeti gépeket gyártani. Említésre méltó az akkori igazgató, Gyurácz Ferenc, aki elhivatottságot érzett az erdészeti gépek iránt, és főleg az erdőművelő gépek irányába kötelezte el magát.
A bagodi pásztakészítő gépek voltak az első komoly produktumaik (4. kép). Fejlesztésük a mecseki erdőgazdaság szakembereinek közreműködésével indult el. Később tanszékemmel, az Erdészeti Géptani Tanszékkel együttműködve fejlesztettük tovább ezeket a gépeket, melyek a mai napig korszerű gépeknek számítanak.
A 2000-es évek elején csemetetermesztési- és erdőtelepítési gépsorokat, majd energiaerdő-telepítő- (5. kép) és betakarító gépcsaládot fejlesztettünk együtt, és kezdődött el azok gyártása a Bagodi Mezőgép Kft-nél.
A csemetetermesztési gépsorunk a Magyar Innovációs Alapítvány XII. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatán elismerő oklevelet kapott (6. kép). Sajnos pár évvel ezelőtt a Bagodi Mezőgép Kft-nél tulajdonos-váltás történt, ami háttérbe szorította az erdészeti-gép gyártásukat.
Örömteli, hogy egy másik mezőgépgyártó cég, a nyúli IG+JM Kft. néhány éve elkezdett erdészeti kihordó pótkocsikat (7. kép) gyártani, melyek saját tervezésűek, és még a külföldi piacokon is tudják azokat értékesíteni. Ezeket a gépeket mutatta be Gyenge Jenő igazgató az Agromashexpo fórumán, aki úgy nyilatkozott, hogy amennyiben igény mutatkozik rá, más jellegű erdészeti gépek gyártását is vállalják.
Rajtuk kívül még egyik-másik mezőgépgyártó időszakosan gyárt erdészeti gépet (pl. a Fiegl Kft. kisebb aprítógépeket, ágnyeső gépeket, rönkfogókat), ill. szerte az országban dolgozik még több kisebb vállalkozó, aki egyszerűbb erdészeti gépeket, mélylazítókat, ültetőgépeket gyárt.
Feltétlen említeni kell azokat az innovációkat is, amelyek néhány lelkes feltalálóhoz köthetők. Közülük kiemelkedik Kutas Lajos erdőmérnök, ny. erdészetvezető tevékenysége, aki közelítőkeretet és erdészeti sorközápolót (8. kép) fejlesztett, és mutatta be ezeket az Agromashexpo fórumán.
Az erdőgazdasági gyakorlat a speciális erdészeti gépek mellett a talajművelésben és a növényvédelemben mezőgazdasági gépeket is használ, ilyeneket mutatott be az Agromashexpo-n a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének több tagvállalata. Például a Busa Bt. különböző tárcsákat, sorközművelőket és kultivátorokat, a Farmgép Kft. felületpermetezőket, sorközpermetezőket és drónos permetezőket.
Itt említhető meg, hogy a Farmgép Kft-vel a múltban együtt fejlesztettük a VÍZÖNTŐ erdőtűzoltó berendezést (9. kép), amely már számos erdőgazdaságunknál megtalálható, a Huniper Kft-vel pedig egy injektáló gépet (10. kép) a pajorok elleni védekezéshez.
FP – Fontos feltétel, hogy van-e elegendő fizetőképes kereslet a társaságok vagy a magánerdősök körében?
HB – A hazai erdészeti gépgyártásnak az a gondja, hogy az éves darabszám-igény meglehetősen kicsi. Az évi egy-öt-tíz darabos megrendelésre nem nagyon mozdulnak rá a gyártók. Ehhez kell egyfajta szakmai elkötelezettség, és az, hogy ezek a gépeik külföldön is értékesíthetők legyenek.
FP – Ez a helyzet azt kérdést kínálja, hogy érdemes egyáltalán ezen a téren erőlködni?
HB – Igen, ezt a kérdést már többen föltették, de szerintem érdemes. Valamilyen szintű hazai erdészeti gépgyártásra szükség van. Ha ilyen nincs, akkor a hazai műszaki intelligencia elveszik. Továbbá mindig adódnak olyan sajátos hazai igények, amiknek megfelelő gépet sehol sem lehet beszerezni.
FP – Ilyen lehet a pajor elenni masina?
HB – Igen, az injektáló gépet sem lehet máshol megtalálni. A tuskós területek mélylazítói is ilyenek. És további erdőművelő gépeket (pl. ültetőgépeket) a hazai gyártók is tudnak jó minőségűként, gazdaságosan gyártani.
FP – Képzeljünk magunk elé egy világtérképet! Melyek azok országok, amelyek az erdészeti gépgyártásban az élen járnak?
HB – A meghatározó országok az észak-európaiak, de Ausztriában és Németországban is jelentős az erdészeti-gép gyártás.
FP – Ez szorosan összefügg az erdőterület nagyságával…
HB – Természetesen. Megfigyelhető, hogy a világ meghatározó erdészeti gépgyártóinak gépeit már az egyre magasabb szintű automatizáció és robotizáció jellemzi, ami komoly informatikai hátteret igényel. Nálunk ez még a kezdeteknél tart, de az automatizáció és robotizáció megkerülhetetlen, és rövidesen ott lesz a mi gépeinken is.
FP – Ezt csak a fakitermelőgépekre értsük vagy más eszközökre is?
HB – A többire is. Pl. a HM Budapest Erdőgazdaság Zrt-vel együttműködve a 2010-es évek elején fejlesztettük az EEK erdészeti elektromos közelítőgépet (11. kép), amely távirányított, tehát bizonyos szintig automatizált.
Erről a fejlesztésről tartott előadást Keresztes György ny. vezérigazgató helyettes az Agromashexpo fórumán. Egy másik példa a zalai Háry Kft., amely robotokat gyárt, melyekhez már erdészeti felszerelések is készültek. A közelmúltban a Zalaerdő Zrt-nél teszteltünk egy ilyen robotot, gödörfúróval (12. kép) társítva.
Erről tartott előadást egyik kollégám, dr. Major Tamás az Agromashexpo-n.
FP - Miért jó, ha ember helyett robot irányítja a gödörfúrót?
HB – Mert a munkaerő-hiány a mi területünkön is egyre inkább érződik, és a robot pontosabban, termelékenyebben dolgozik. Ma még talán a hagyományos erdőtelepítés olcsóbb, de nem kell hozzá sok idő, hogy ez megváltozzék. A mező- és erdőgazdasági gépek fejlesztése egyértelműen az automatizáció és robotizáció irányba mutat, amit az Agromashexpo-n látottak is alátámasztanak.
FP - Köszönöm a beszélgetést!
Képjegyzék
- kép. Hazai gyártású kétszemélyes motorfűrészek (fotó: Cziéber T.)
- kép. KR-2 forgógyűrűs kérgezőgép (forrás: Kovács Jenő fotóarchívuma)
- kép. LKV-1 lengőkaros vágástakarító (fotó: Horváth B.)
- kép. Bagodi pásztakészítő nagymagveő géppel (fotó: Horváth B.)
- kép. Kétsoros, lökőrudas adogatószerkezetű dugványozógép (fotó: Horváth B.)
- kép. Az EMKI Géptani Tanszékének a BGT-EF csemetekerti gépsor fejlesztésért kapott innovációs oklevele
- kép. ERD-75-HD kihordó pótkocsi (fotó: Gyenge J.)
- kép. Erdészeti sorközápoló (fotó: Kutas L.)
- kép. VÍZÖNTŐ erdőtűz-oltó berendezés (fotó: Horváth B.)
- kép. Huniper-100 injektáló gép (fotó: Horváth B.)
- kép. EEK elektromos közelítőgép (fotó: Horváth B.)
- kép. Gödörfúró robot munkában (fotó: Major T.)