Brüsszel, 2024. július 15. - Az európai közös agrárpolitika (KAP) középpontjába ismét a gazdákat és a gazdák érdekeit kell állítani - jelentette ki a magyar agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.
Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését megelőzően újságírók előtt kiemelte: az Európai Unió Tanácsának féléves magyar elnöksége arra helyezi a hangsúlyt, hogy az agrárium versenyképes, válságálló, fenntartható és tudásalapú legyen, valamint arra, hogy az unió gazdabarát politikát folytasson. Minden megnyitott dosszié megoldása, minden lezárni kívánt uniós politika ezen öt prioritás köré fog épülni a decemberig tartó magyar uniós elnökség idején - hangsúlyozta.
Elmondta, a magyar uniós elnökség a hétfői tanácsülésen dossziét fog nyitni a vidéki élet minőségének javítása érdekében azzal a céllal, hogy a vidék vonzó legyen a fiatalok számára, illetve az ott élők jövője biztosítva legyen és helyben maradjanak. A vidékfejlesztési források felhasználása ebben nagymértékben tud segítséget nyújtani - fűzte hozzá.
Közölte, az ülés után az európai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezetének (Copa-Cogeca) brüsszeli ülésére indul, mivel - mint kiemelte - a magyar uniós elnökség nem csak szlogenek szintjén kíván gazdabarát lenni. A magyar elnökség hagyománnyá kívánja tenni azt, hogy az agrárminiszterek minden tanácsülésük előtt találkozzanak a szervezet képviselőivel és meghallgassák a gazdák véleményét, mert - mint hangsúlyozta - nagyon fontos, hogy a közvetlen gazdaérdek miként érvényesül az európai politikában.
Az ukrán gabona uniós behozatalával kapcsolatban az agrárminiszter azt mondta, a magyar uniós elnökség arra törekszik, hogy olyan megoldások szülessenek, amelyek az Európai Unió országai mellett Ukrajna számra is kiegyensúlyozottságot eredményeznek, javítják a versenyképességet és lehetővé teszik, hogy az európai gazdálkodók biztonsággal tervezhessenek ma és a jövőben is.
Nagy István: az agrártanácsnak meg kell mutatnia a 2027 utáni agrárpolitika fő irányait
- Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnökségének célja, hogy az agrárminiszterek tanácsa következtetések formájában megmutassa a munkáját az év második felében megkezdő, új összetételű Európai Bizottságnak a 2027 utáni közös agrárpolitika fő irányait - közölte a magyar agrárminiszter hétfőn Brüsszelben.
Nagy István a tagországok agrárminisztereinek tanácsülését követően újságírók előtt kiemelte: mivel a magyar uniós tanácsi elnökség szerint újra a gazda érdekeit kell az agrárpolitika középpontjába állítani, a gazdaközpontú uniós agrárpolitika megteremtése bekerült az elnökség központi prioritásai közé. Ez szavai szerint jó üzenetet hordoz az európai gazdák számára.
Emlékeztetett: a magyar uniós elnökség agárpolitikai prioritásai öt fogalom, a versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú mezőgazdaság köré épülnek. Valamennyi, a következő fél évben napirendre tűzött jogalkotási és nem jogalkotási dosszié besorolható ezen öt prioritás alá - tájékoztatott.
Elmondta, a tagállamok többsége támogatta azt a felvetést, hogy az új Európai Bizottságnak kiemelten kell kezelnie a mezőgazdasági és erdészeti ágazatot annak érdekében, hogy az továbbra is sarokköve lehessen egy versenyképes, önálló és virágzó Európai Uniónak.
A miniszter beszámolt arról, hogy a tanácsülés előtt megbeszélést folytatott az európai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezetének (Copa-Cogeca) képviselőivel. "Nemcsak szavakban szeretnénk gazdaközpontú, gazdabarát EU-elnökséget és közös agrárpolitikát, hanem a tetteinkben is" - fogalmazott. Ezzel kapcsolatban elmondta, a gazdaszervezetek képviselői támogatásukról biztosították a megvalósítani kívánt magyar prioritásokat.
Nagy István fontos célkitűzésnek nevezte a vidéki területek életképességének megerősítését és a demográfiai kihívások kezelését, hiszen - emelte ki - számos tagállamban e területek elnéptelenedése aggasztó tendenciát mutat. Elmondása szerint több tagország szakminisztere felvetette, hogy a rövid távú kihívások kezelése érdekében az idén is szükség lenne az emelt összegű agrártámogatások előlegfizetésének biztosítására az Európai Bizottság részéről.
Fontosnak nevezte továbbá az európai étkezési hagyományok megőrzését, amelyhez alapvető fontosságú a fogyasztók megfelelő és félre nem vezető tájékoztatása, tudásuk és tudatosságuk növelése.
Elmondta: véleménykülönbség van a miniszterek között abban, hogy "miként tekintünk az élelmiszerre": egyszerű biológiai szükségletként, vagy pedig összetett kérdésként, amelyhez a hagyományok, a kultúra, az ökológiai fenntartás, a termőföld kérdése, a táj rendben tartása és művelése is hozzá tartozik. Közölte: Magyarország támogatja azt a francia kezdeményezést, amely egy olyan bizottság létrehozását javasolja, amely a laboratóriumi húsok társadalmi megvitatását, társadalmi elfogadását, bevezetésének lehetőségét vizsgálja, és annak hatásait, hogy mivel járna egy ilyen termék bevezetése az Európai Unióban.
A kereskedelempolitikáról szóló tanácsi vitával kapcsolatban Nagy István hangsúlyozta: elkerülendő, hogy más ágazatokat érintő geopolitikai feszültségek és viták árát ismét a mezőgazdaság fizesse meg. Ukrajna kapcsán az agrárminiszterek tanácsa szoros figyelemmel fogja kísérni az Európai Unió és Ukrajna közötti kereskedelmi partnerség fejleményeit, így az autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedés (ATM-rendelet) végrehajtását is - jelezte.
A magyar uniós elnökség prioritásai közül a tudásalapú mezőgazdaság megteremtésének lehetőségével kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy a közép-kelet-európai régió igényei mentén szerveződő kutatási programot indítson négy fontos tematika mentén. Ezek között az egészséges talajok, az édesvíz, az élelmezési rendszerek és a nagyobb hozzáadott érték helyben történő teremtésének elősegítése szerepel.
Fontosnak nevezte, hogy a Kelet-Európa iránti megfontolásnak nemcsak a tagállamok, hanem a csatlakozásra váró Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova is szerves része legyen. Ez a régió sokban hozzájárulhat az európai szuverenitás és az európai élelmezés biztonságához - szögezte le beszédében a Nagy István.