2024. október 23. - A területalapú támogatási rendszer határozza meg a magyar agrárium jelenét, jövőjét, a vidék megújítását, az élelmiszeripar kilátásait - indokolta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kedden, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) közösen tartott sajtótájékoztatóján, hogy miért nem szabad hagyni a támogatásforma tervezett megszüntetését.
Papp Zsolt György hangsúlyozta: az EU Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai párbeszédről szóló jelentéstervezete célkeresztbe vette a területalapú támogatást, amely azért rendkívül fontos, mert eddig a hazai agrártámogatások "fő gerincét" adta. A következő uniós ciklus forrásainak harmadát teszi ki a közös agrárpolitika, amely a magyar agrárium számára több mint 500 milliárd forintot jelent évente - tette hozzá.
Tervezik a húsfogyasztás csökkentését is, amelyben az elsődleges cél az állattenyésztés visszafogása - mondta, és kijelentett, hogy "az önrendelkezésünk része az élelmiszerfogyasztás, aminek hangot kell adni". Az Európai Unión belül tervezett intézkedéseknek nincs kihatása azokra a klímavédelmi célokra, amit ez a jelentés megfogalmaz - véleményezte.
Közölte, szeretnék elérni, hogy vonják be az egyeztetésekbe a kelet-európai agrárkamarákat, érdekképviseleti szerveket. Hozzátette, azért is fontos, hogy megnyissák újra a stratégiai párbeszédet, mert ezek a kérdések nemcsak a gazdákat érintik, hanem az egészséges élelmiszert fogyasztani kívánó egész társadalmat.
Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára úgy fogalmazott, hogy sokkolta a gazdatársadalmat a nemrégiben napvilágot látott tervezet. "Szükség van-e arra, hogy a gazdákat, a mezőgazdaságot kiáltsák ki a klímaváltozás fő bűnösének, amikor a világ állatállományának 90 százaléka Európán kívül található?" - tette fel a kérdést.
Az európai állattartás visszaszorítását porhintésnek nevezte, mondván, nincs érdemi ráhatása a globális kibocsátásokra. Kitért arra is, ha Magyarország csökkenti a hústermelését, az űrt 3. országokból fogják betölteni, ahogy ez történt már más esetekben is.
Nem véletlen hogy a nyugat-európai, és az amerikai nagy cégek kiszervezik a termelésüket az Európai Unión kívülre. Nyugat Európában az elmúlt 30 évben a családi gazdaságok fele már megszűnt, nem tudott talpon maradni. Most a magyar családi gazdasági rendszer legfontosabb építőkövét, a területalapú támogatást akarják felszámolni, amit nem szabad hagyni - mondta.
Madarász Zoltán, a NAK és a MAGOSZ Somogy vármegyei elnökének álláspontja szerint az a javaslat, amit az EU munkacsoportja tett nemcsak a magyar, hanem az összeurópai gazdatársadalom számára is, elfogadhatatlan. Hozzátette, nagyon bíznak abban, hogy az uniós "gazdatársak" is felismerik, lépni kell az ügyben, ahogy azt a 2024-es év elején már megtették.
Bodrogi Vazul, a MAGOSZ Somogy vármegyei Ifjú Gazda Tagozatának elnöke arról beszélt, hogy amikor Ukrajnából áramlik a töménytelen mennyiségű takarmány, és aszályok meg özönvizek váltják egymást, sok gazdálkodó számára a területalapú támogatás biztosítja a megmaradást. Enélkül nagyon sokan csődbe mennének.
"Ha ez a támogatás nem lesz, a fiataloknak nem lesz vonzó a mezőgazdaság, nem lesz generációváltás, mert ezzel a szakmával nem éri meg foglalkozni" - fogalmazott. Hozzátette, ezért kérik az uniós politikusokat, álljanak ki a területalapú támogatás mellett.